Kedves actionman!

 

Az Úr figyelmeztetett arra, hogy amit az "Irástudók, és a farizeusok" mondanak azt tegyük meg, de ne úgy cselekedjünk ahogyan ők, mert csak mondják, de nem teszik. Az első mennyben tehát nem a "farizeusok, és Irástudók vannak", hanem azok akik megtartják az Úr parancsait, hitben, és szeretetben élnek, de a szellemi dolgok tudására nem sok kedvük van. Az Úr eljövetele, vagy az Úr országa pedig nem itt, nem ott, nem ekkor és nem akkor, hanem "tibennetek van", és "nem szemmel láthatóan jön el".

 

Itt lehet olvasni példákat arról, hogy mindenki az saját lelki övéi közt landol:

 

1. 1Móz 25,8 És kimúlék és meghala Ábrahám, jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és takaríttaték az ő népéhez.
2. 1Móz 25,17 Ezek pedig az Ismáel életének esztendei: száz harminczkét esztendő. És kimúlék és meghala, és takaríttaték az ő népéhez.
3. 1Móz 35,29 És kimúlék Izsák és meghala, és takaríttaték az ő eleihez vén korban, bételvén az élettel; és eltemeték őt az ő fiai, Ézsaú és Jákób.
4. 1Móz 49,33 És elvégezé Jákób a mit fiainak parancsolt és fölszedé lábait az ágyra, és kimúlék és az ő népéhez takaríttaték.

 

 

Hogy ez mit jelent, idézek attól akinek az Úr megmutatta. Elöljárójában az érthetőség kedvéért szükséges tisztázni, hogy az angyalok, szellemek, ördögök nem külön teremtmények, hanem mind emberekből lesznek, és ezek a megnevezésük, csak helyüket jelölik a szellemvilágban. Tehát itt az angyalok alatt az üdvözülteket érti (angyal=küldött, itt isten küldöttei, vagy emberei).

Idézet: Swedenborg Emanuel: A Menny és a Pokol a látottak és hallottak szerint. c, művéből:

 

       A menny két birodalomra van felosztva.

 

20. Mivel a mennyben végtelen változatosság van, úgyannyira, hogy egyetlen társaság, sõt egyetlen angyal sem egészen hasonló egy másikhoz, ezért a meny általában, külön-külön és egyenként különbözik. Általában két birodalomban; külön-külön három mennyben; egyenkint pedig számtalan társaságban. Ezek mindegyikérõl a most következõkben beszélek. Birodalmaknak nevezik, mivel a meny az Isten országa.

21.  Vannak angyalok, akik az Úrból kiáradó Istenit inkább bensõképen és olyanok, akik kevésbé bensõképen veszik föl. Azokat, akik azt inkább bensõségesen veszik föl, mennyei angyaloknak, azokat pedig, akik azt kevésbé bensõségesen veszik föl, szellemi angyaloknak nevezik.

22. Azokat az angyalokat, akik a mennyei birodalmat alkotják - mivel az Úr Istenijét inkább bensõképen veszik föl - bensõbb és magasabb angyaloknak is nevezik;  s ennek következtében azokat a mennyeket is, amelyek ezekbõl állanak, bensõbbeknek és magasabbaknak nevezik. Magasabbaknak és alacsonyabbaknak azért mondják, mivel a bensõbbet és a külsõt így nevezik.

23.  Azt a szeretetet, amelyben a mennyei birodalombeliek vannak, mennyei szeretetnek,  azt a szeretetet pedig, amelyben a szellemi birodalombeliek vannak, szellemi szeretetnek nevezik. Mennyei szeretet - az Úr iránti szeretet, szellemi szeretet pedig a felebarát iránti szeretetmunkásság. És mivel minden jó valamely szeretetbõl ered - lévén az, amit valaki szeret, neki jó - ezért is nevezik az egyik birodalom jóságát mennyei, a másikét pedig, szellemi jóságnak. Ebbõl kitûnik, hogy e két birodalom egymástól miben különbözik, tudniillik abban, amiben az Úr iránti szeretet és a felebarát iránti szeretetmunkásság jósága egymástól különbözik. De mivel az elõbbi jó inkább bensõbb jó és az elõbbi szeretet bensõbb szeretet, ezért a mennyei angyalok bensõbbek és ezért õket magasabb angyaloknak nevezik.

24. A mennyei birodalmat az Úr papi birodalmának is nevezik, az Ige pedig az Õ hajlékának; viszont a szellemi birodalmat az Õ királyi birodalmának, az Ige pedig az Õ trónjának nevezi. Mennyei-Istenije után neveztetett az Úr a világban Jézusnak, Szellemi-Istenije után pedig Krisztusnak.

25. Az Úr mennyei birodalmában élõ angyalok a szellemi birodalom angyalait bölcsesség és dicsõség tekintetében messze fölülmúlják, még pedig azért, mivel az Úr istenijét bensõbben veszik fel, mert ezek az Õiránta való szeretetben vannak, következéskép hozzá közelebb vannak és vele szorosabban vannak összekötve. Ezek az angyalok azért ilyenek, mivel az isteni igaságokat mindjárt az életükbe fogadták és fogadják be, nem pedig elõzetes emlékezetbeli tudás és gondolkodás után, mint a szellemiek, ennélfogva azok szívükbe beírattak. Érzik s mintegy szemlélik magukban azokat és fölötte sohasem okoskodnak ( ratiocinantur ) vajon így van-e vagy sem? Olyanok õk, mint akiket Jeremiás említ:
  "Adom az én törvényemet õbeléjük és az õ szívükbe írom be azt, Többé senki sem tanítja felebarátját és atyafiát, mondván: ismerjétek meg az Urat; mert õk mindnyájan megismernek engem, kicsinytõl fogva nagyig."   31: 33,34.
   Ézsaiás pedig: " Jehovától tanítottaknak"  54: 13, nevezi. Hogy a Jehovától tanítottak azonosak az Úrtól tanítottakkal, azt maga az Úr tanítja: János 6: 45,46.

26.  Azt mondottam, hogy ezeknek az angyaloknak bölcsesség és dicsõsége a többiekét fölülmúlja, mivel az isteni igazságokat egyenest az életükbe fogadják be; mihelyt tudniillik hallják azokat, akarják és cselekszik is, anélkül hogy elõbb emlékezetükbe vennék s azután felette gondolkoznának, vajon úgy van-e? Az ilyen angyalok az Úrtól eredõ befolyás révén mihamar megtudják, hogy az igaz - amit hallanak - igaz; mert az Úr az ember akaratába, közvetlenül az akarat által, gondolkozásába pedig közvetve folyik be, vagy - ami ugyanaz - az Úr közvetlenül a jóba folyik be és közvetve a jó által az igazba. Mert jónak az akarathoz tartozót s az ebbõl származó cselekvést, igaznak ellenbe, az emlékezethez tartozót s az ebbõl eredõ gondolkozást nevezzük. Minden igaz, mihelyt átmegy az akaratba, jóvá változik át és beleplántálódik a szeretetbe. De amíg az igaz csak az emlékezetben s így a gondolkozásban van, nem válik jóvá, sem nem él, sem az ember tulajdonává nem válik; mivel az akaratnál és az ebbõl eredõ értelemnél fogva, nem pedig az akarattól elválasztott értelemnél fogva ember az ember.

27.  Mivel a mennyei és a szellemi birodalombeli angyalok között ilyen különbség van, azért nincsenek együtt s közvetlen érintkezésük egymással nincs; hanem a közösséget közöttük csak a közben álló angyaltársaságok tartják fenn. Ezeket a közben állókat mennyei-szellemi, ( coelestes spirituales ) angyaloknak nevezik, akik által a mennyei birodalom a szellemibe befolyik. Innen van, hogy a menny, habár két birodalomra van osztva, mégis egyetlen egynek látszik. Ilyen közvetítõ angyalokról, akik a közösséget és az összeköttetést fenntartják, az Úr mindig gondoskodik.

28. Mivel az egyik és a másik birodalom angyaliról a következõkben körülményesen lesz szó, azért itt a részleteket mellõzzük.
 

   Három menny van.

 

29. Három meny van és ezek egymástól teljesen elkülönítettek. A legbensõ, vagyis harmadik, a középsõ, vagyis második s az elsõ, vagyis elsõ menny. Ezek egymásután következnek és egymás alatt vannak és egymáshoz úgy viszonylanak, mint pl. az ember legfelsõ része, amely a feje, középsõ része, amely a törzse és alsó része, amely a lába; avagy, mint valamely ház legfelsõ, középsõ és legalsó része egymáshoz viszonylik. ilyen rendben következik az Úrból kiáradó és alászálló Isteni is. Ezért tehát a menny a rend szükségessége folytán három részre van osztva.

30.  Az ember bensõje ( interiora ), amely értelmébõl (Mentis ) és jellemébõl ( animi ) áll, hasonló rendben következik. Van legbensõ, középsõ és végsõ ( urltimum ) része; mert az emberbe, amidõn azt az Úr teremtette, az isteni rend minden fokozatát lefektette, úgy, hogy az isteni rend képévé ( in forma ) és legkisebb alakban ( effigie ) mennyé lett. Ezért is áll az ember bensõjénél fogva a mennyekkel közösségben és kerül halála után az angyalok közé, még pedig a legbensõ, a középsõ, vagy a végsõ menny angyalai közé, aszerint, ahogy földi életében az Úrtól eredõ isteni jót és isteni igazat fölvette.

31. Az Istenit, amely az Úrtól kiárad és a harmadik, vagyis legbensõ mennyben fogadják be, mennyeinek nevezik,  minélfogva azokat az angyalokat, akik itt vannak, mennyei angyaloknak nevezik.  Az Istenit, amely az Úrtól kiárad és a második, vagyis középsõ mennyben fogadják be, szelleminek nevezik, ezért azokat az angyalokat, akik itt vannak, szellemi angyaloknak nevezik. Az Istenit pedig, amely az Úrtól kiárad és a legalsó, vagyis elsõ mennyben fogadják be, természetinek nevezik. De mivel ennek a mennynek természetije nem olyan, int a világ természetije, hanem szellemit és mennyeit foglal magában, ezért ezt a mennyet  természeti-szelleminek és mennyeinek ( Spirituales et Coeleste naturale ), azokat az angyalokat pedig, akik itt vannak természeti-szellemieknek és mennyeieknek ( Spirituales et Coelestes Naturales ) nevezik. Természet-szellemieknek ( Spirituales naturales ) nevezik azokat, akik a befolyást a középsõ, vagyis a második mennybõl - amely  a szellemi-menny - fogadják be. Természeti-mennyiek ( Coelestes naturales ) pedig azok, akik a befolyást a harmadik, vagyis legbensõ mennybõl - mely a mennyei menny - fogadják be. A természeti-szellemi és a természeti-mennyei angyalok egymástól elvannak ugyan választva, de azért mégis egy mennyet képeznek, mivel egy és ugyanazon fokozaton állanak.

32. Mindegyik mennyben van bensõ és külsõ. Azokat, akik a bensõben vannak, azokat ott bensõséges angyaloknak, azokat pedig, akik a külsõben vannak, külsõséges angyaloknak nevezik. A ,mennyekben, vagy mindegyik mennyben, a külsõ és a bensõ egymáshoz úgy viszonylik, mit az embernél az akarat és az ebbõl eredõ értelem. A bensõ, mint az akarat ( Voluntarium ), a külsõ, mint az ebbõl folyó értelem ( Intellectuale ). Minden akaratnak megvan a maga értelmije; egyik a másik nélkül meg nem állhat. Az akarat hasonlókép úgy viszonylik az értelemhez, mit a láng a belõle eredõ világossághoz.

33. Jól meg kell jegyezni, hogy az angyalok bensõjétõl függ, hogy az egyik, vagy a másik mennyben vannak-e? Mert minél inkább van a bensõ az Úr felé kinyitva, annál bensõbb mennyben vannak. A bensõnek mindenkinél három fokozata van, úgy az angyalnál, mint a szellemnél, valamint az embernél is. Azok, akiknél a harmadik fokozat van kinyitva, a legbensõ mennyben vannak, Azok pedig, akiknél a második, vagy csak az elsõ fokozat van nyitva, a középsõ, vagy a végsõ mennyben vannak. A bensõ az isteni jó és az isteni igaz felvétele folytán nyílik ki. Azok, akiket az isteni igazságok megihletnek s ezeket közvetlenül az életbe, vagyis az akaratba s ebbõl a cselekvésbe viszik át, a legbensõ, vagyis a harmadik mennyben vannak és pedig az igaz ihletése folytán a jó felvétele aránya szerint helyeztetnek el. Azok ellenbe, akik az isteni igazságokat nem egyenesen az akaratba, hanem az emlékezetbe s innen az értelembe fogadják be és ebbõl kifolyóan akarnak és cselekszenek, a középsõ, vagyis a második mennyben vannak. Azok pedig, akik erkölcsösen élnek és Istenben hisznek, azonban taníttatásra nem annyira törekednek, a legalsó, vagyis az elsõ mennyben vannak. Ebbõl kitûnik, hogy a mennyet a bensõnek állapota alkotja és hogy a menny mindenkinek bensõjében és nem azon kívül van, miként azt az Úr is tanítja, mondván:
  "Nem jõ el úgy az Istennek országa, hogy az ember eszébe vehetné; és nem mondják ezt: íme itt, vagy íme ott vagyon; mert az Istennek országa tibennetek vagyon."  Lukács 17: 20,21.

34.  Minden tökéletesség csakis befelé növekszik, kifelé pedig apad, mivel a bensõ az Istenhez közelebb áll és magában tisztább, a külsõ pedig az Istentõl távolabb van és magában durvább. Az angyali tökéletesség az értelemben, bölcsességben, szeretetben és minden jóban, valamint az ebbõl származó boldogságban áll, nem pedig valamely ezek nélküli boldogságban, mert ezek híján a boldogság csak külsõ és nem bensõ. Mivel a legbensõ mennyben élõ angyalok bensõje a harmadik fokozatban van kinyitva, így tökéletességük, a középsõ menny angyalai tökéletességét, akiknek bensõje a második fokozatban van kinyitva, végtelenül felülmúlja. Hasonlóképpen felülmúlja a középsõ menny angyalainak tökéletessége a végsõ menny angyalainak tökéletességét.

35. Mivel a különbség ilyen, azért egyik menny angyala sem mehet át a másik menny angyalaihoz, vagyis egyik sem szállhat fel valamely alacsonyabb mennybõl, viszont egyik sem szállhat le valamely magasabb mennybõl. Aki mégis valamely alacsonyabból egy magasabb mennybe felszáll, azt a gyötrelemig menõ szorongattatás fogja el és nem láthatja meg az ott lévõket, annál kevésbé beszélhet velük. Aki pedig magasabból alacsonyabb mennybe száll le, bölcsességétõl megfosztódik, dadogva beszél és kétségbe esik. Voltak  néhányan az elsõbb mennybõl valók, akik még nem voltak kioktatva arra, hogy a menny voltaképen az angyal bensõjében van s azt hitték, hogy magasabb mennyei boldogságba juthatnának, mihelyt csak abba a mennybe jönnek, ahol magasabb angyalok vannak. Megengedtetett tehát nekik, hogy ilyenekhez bemehessenek. Mikor azonban ott voltak, bármennyire keresgéltek is, senkit sem láttak, noha nagy sokaság volt jelen, mert a jövevények bensõje nem ugyanabban a fokozatban volt kinyitva, mint az ott lévõ angyalok bensõje, így látásuk sem. Ezután  pedig olyan szívszorulásuk támadt, hogy alig tudták, élnek e vagy sem. Ezért gyorsan visszamentek abba a mennybe, amelybõl valók voltak s örvendeztek, hogy övéik közé térhettek. Meg is fogadták, hogy többé nem vágyódnak magasabb után, mint ami életükkel megegyezik. Olyanokat is láttam, akik magasabb mennybõl bocsátkoztak le s bõlcsességüktõl annyira megfosztódtak, hogy azt sem tudták, melyik mennybõl valók. Másként történik ez, ha az Úr emel valakit alacsonyabb mennybõl magasabba, hogy ott a dicsõséget lássa, ami többször megtörténik. Ilyenkor azonban erre elõkészíttetnek és közben álló angyaloktól vétetnek körül, akik által közösség jön létre. Ebbõl kitûnik, hogy ama három menny egymástól teljesen el van különítve.

36.  Azok pedig, akik egy és ugyanazon mennyben vannak, a benne lévõk mindegyikével társaloghatnak, de társalgásuk kelleme a jóhoz való viszonyuktól függ, amelyben vannak. Errõl bõvebben azonban a következõ fejezetekben lesz szó.

37.  Noha az angyalok egymástól elkülönítve vannak, t.i., hogy az egyik menny angyalai a másik menny angyalaival nem érintkezhetnek, azért az Úr az összes mennyeket egy közvetlen és egy közvetett behatás által egymással mégis összeköti. Közvetlen behatás által az összes mennyekbe önmagából és közvetett behatás által az egyik mennybõl a többiekbe. Így eszközli az Úr, hogy a három menny egyet alkosson s valamennyi az elsõtõl az utolsóig egymással összefüggjön, úgy hogy kapcsolatlanul ( inconnexum ) egyik sem marad. Ami közbeesõ tagok által az elsõvel össze nem függ, nem is állhat fenn, hanem fölbomlik és megsemmisül.

38. Aki nem tudja, hogy az isteni rend a fokozatok ( gradus ) tekintetében miben áll, az nem is foghatja föl, hogy milyen módon vannak a mennyek egymástól elkülönítve, sõt még azt sem, hogy mi a bensõ ( Internus ) és mi a külsõ ember ( Externus homo ). A világban a legtöbb embernek a bensõrõl és a külsõrõl, avagy a magasabbról és az alacsonyabbról egyéb fogalma nincs, mint valami folytonosságról, vagy a tisztábbtól a durvábbig menõ állandó összefüggésrõl; mindazonáltal a bensõ ( interiora ) és a külsõ ( exterioria ) egymáshoz nem mint folytonosan összefüggõ ( continue ), hanem mint elkülönített (discrete ), viszonylik.  A fokozatoknak ( Gradus ) kétféle nemük van: folyton tartó és nem folyton tartó fokozatok. A folyton tartó fokozatok egymáshoz úgy viszonylanak, mint a tûz lángjából származó világosság csökkenése az elsötétülésig, vagy mint a világosságban és az árnyékban levõ tárgyak szemlélete közben a látás csökkenésének fokozatai, vagy mint a levegõ tisztaságának fokozatai, a legalsó rétegtõl, fel a legmagasabbig. A fokozatokat a távolságok határozzák meg. Ellenben a nem folyton tartó, hanem az elkülönített fokozatok egymástól olyképpen vannak elválasztva, mint az elõbbi az utóbbitól, mint az ok és az okozat és mint a teremtõ és a teremtett. Aki megvizsgálja, meglátja, hogy ami csak van az egész világon, a teremtésnek és az összeállításnak, mindenekben ilyen fokozata van, hogy tudniillik az egyikbõl a másik, a másikból a harmadik jön létre és így tovább. Aki ezekrõl a fokozatokról fogalmat alkotni nem tud, az a mennyek közti különbséget, az ember bensõ és külsõ tulajdonságai közti különbséget, a szellemi és természeti világ közti különbséget, semmiképpen meg nem érheti és éppen ezért nem is tudhatja, hogy megfelelések és a jelképek, micsodák és honnan származnak; még kevésbé azt, hogy a befolyás milyen természetû. Az érzéki emberek ezeket a különbségeket meg nem értik, mert a növekedést és a csökkenést e fokozatok szerint szintén folytontartóvá teszik; és ezért a szellemit másként, mint valami tisztább természetit, el nem képzelhetik, ezért kívül állanak, távol minden értelemtõl.

39. Végül szabad még a három menny angyalairól olyan titkot kijelentene, mait eddig senki sem tudott; mivel a fokozatokat eddig meg nem értették; hogy tudniillik minden angyal és minden ember legbensõ és legmagasabb fokkal rendelkezik, ami az õ legbensõje, amelybe az Úr Istenije legelõször  és legközvetlenebbül behat és ahonnan, a többi bensõ, amelyek nála a rend fokozatai szerint sorakoznak,  rendben tartatik. Az angyaloknak és az embereknek ezt a legbensõjét lehet az Úr bejáratának ( ajtónak ) és náluk az Úr tulajdonképpeni lakásának nevezni. Ennél a legbensõnél és legmagasabbnál fogva ember az ember és lehet õt az oktalan állatoktól megkülönböztetni, mert azoknál ez hiányzik. Ezért van az, hogy az Úr az embert bensõje szerint, ami lelke és érzelme birodalma, magához emelheti, hogy Õbenne higgyen, szeretettel hozzá forduljon s hogy Õt lássa és hogy az értelmet és a bölcsességet befogadhassa és eszesen beszélhessen. Innen ered örök élete is. Hogy azonban a legbensõben mi tartatik rendben és õriztetik meg, az egy angyalnak sem jut világosan tudatába, mert gondolatán felüli és bõlcsességét is felülmúlja.

40.  Ez tehát az, amit a három mennyrõl általában mondani akartam; a következõkben mindegyik mennyrõl részlegesen szólok. (www.extra.hu/swedenborg)

Üdv: Amet