Szia Nor,

 

"a buddhizmus van az emberben?"

 

Igen, nem pluszt veszel fel, hanem letisztulsz azzá ami valóban vagy. Ez eleve magában hordozza azt is amit te "felfelé emelkedésnek" mondasz.

 

"Ha jól értem, te csak azt veszed ki a buddhizmusból, ami tetszik neked.
Nehéz megfogalmazni, de ha látok mondjuk egy "lámát", legyen az bármilyen európai, bejön a vallásos háttér is, amiből ez kialakult, meg a kötöttségek, ahogy műveli. A megfogalmazások is sokszor idejétmúltak, régi homályos szövegek, mert akkoriban az kellett az embereknek."

 

Nem nem erről van szó hogy mazsolázgatnék. Az általában gáz. Arról van szó hogy vagy valóban és mindenre kiterjedően működik itt és most ahol és amiben vagyok. A külsőségek nem ilyenformán számítanak. Hosszú lenne elmondani miért, mert az is igaz hogy a külső szabályok hozzásegíthetik az embert a helyes pozícióba.

 

Másrészről  nem tudok különbséget tenni az általam élt élet (úgy általában), meg a buddhizmus között. Semmilyen különösebb formaságot nem csinálok, kizárólag élek. Nem képezek valami mestereségeset. Amiket formailag is gyakorlok, azok természetesen jönnek, és az életem részei, amikor teszem őket akkor kellenek is, de nem kapaszkodom beléjük. Szerintem ez így helyes, és szükséges. Ebben a formában nem lehet megszökni a gondok elől. Nem lehet valami mesterséges nyugalom szigetére evezni. Feloldom a problémákat.

 

Ebben a formában élve nagyon élővé és érthetővé válik sokminden, mert eleve az adot helyzetemre implementálom a dolgokat.Ha megoldom a helyzetem értem hogy miről is van szó, ha nem akkor nem értem. Ez egyfajta megvalósítási út, ami igen egyértelmű és világos.

 

Nem akartam/akarok buddhista lenni, hanem egyszer csak rájöttem hogy ennek én egész egyszerűen nagyon sok aspektusból megfelelek. Nyilván, ha a buddhizmus élő és működő valami, akkor ennek így is kell lennie. Ez nagyon tiszta ügy részemről.

 

Az hogy neked nem élőek ezek a régi dolgok amiket olvasol, (a legnagyobb tisztelettel mondom) az azért van mert talán nem érted őket igazán mélyen. Ilyenkor, ha a motiváció elég erős, menni kell mindenfelé és mestert kell keresni, illetve hagyni kell hogy megtaláljon a mester, legyen az bármilyen formában.Ők el tudják magyarázni hogy mi a pálya. Egyébként sok olyan könyv van amit autentikus mesterek írtak és nyelvezete modern. Mégis mindenki amikor megértette miről is van szó általában visszafordul a régi tömör és multidimenzionális közlési módszerhez, mert az praktikus. DE nem kell feltétlenül könyv. Inkább élni kell. Az a legjobb mester.

 

"Hiányzik egy olyan út, ahol nem a régi társadalmakból indulunk ki."

 

Ezek csak új "skinek" lennének, de az egész arról szól hogy hogyan jössz rá hogy valójában egységben vagy, legyen az bármilyen vallás amit követsz. Nem mondhatod hogy "akinek elég ennyi" mert ez minden. A minden pedig elég kell legyen. :) Értsd meg hogy ezek nem társadalmi-kulturális dolgok eredendően. akkor nem lennének nevezhetőek vallásnak.

 

"valami rendszert kellene kidolgozni"

Minden "rend" amit mesterségesen kidolgozol az valamiféle "duplikáció" még akkor is ha a megtévesztésig hasonlít a természetes rendre. De igazán egység akkor van ha magad a természetes rend része vagy. Ekkor viszont semmit nem kell felépíteni, mert már megvan. és rendben van minden amit el tudsz képzelni, és minden amit nem tudsz elképzelni.

 

Az hogy kit mi juttathat ebbe a pozícióba... nos ha valóban szükség lesz új "formagyakorlatokra" akkor azok ki is fognak alakulni nemsokára.

 

üdv

Traf.