"A keplet biztosan nem rossz, hiszen mukodik. ... teljes nyugalommal
lehet vele szamolni, es biztosak lehetunk benne, hogy az eredmeny pontos
lesz. "

Tudnál erre valami konkrét bizonyítékot is mondani? Mármint nem
matematikai levezetést.

A reszecskegyorsitos pelda ide is jo.
Kicsit meselek errol, hogy vilagos legyen, ez nem pusztan elmelet.

A gyorsitokat azert epitik, hogy a fizikai kolcsonhatasokrol, az anyag komponenseirol minel tobbet megtudjunk. Ezeket ugy celszeru vizsgalni, hogy kis helyre koncentralunk nagy energiat. Ezert utkoztetnek nagy energiaju reszecskeket.

Egy mai gyorsito altalaban ugy nez ki, hogy van egy korbe hajlitott cso, amiben toltott reszecskek (elektronok, pozitronok, protonok, vagy eppen aranyatommagok) keringenek. Van, hogy egy iranyba, es ha mar eleg nagy az energiajuk, egy fix celtargyba kuldik oket (fixtargetes kiserlet). Es van, hogy ket ellentetes iranybol jovo reszecskenyalab utkozik (utkozteto).

A technikai reszletektol eltekintve a gyorsitas menete:
Kezdetben valamekkora sebesseggel belonek a gyurube egy (vagy tobb)
"csomagot" (azaz sok, kis helyre koncentralt elektront, vagy mas reszecsket).
A gyorsitashoz (igy hivjuk azt a folyamatot, aminek soran az elektronok energiaja emelkedik) un. gyorsitouregeket v. kavitaciokat hasznalnak, de legegyszerubb ezt ugy elkepzelni, mint lukas kozepu femlapok sorozatat, amelyeken a toltest periodikusan valtoztatjuk olyan modon, hogy a reszecskek elott levok vonzzak, a mogotte levok taszitsak oket.
A korpalyan tartashoz olyan elektromagneseket hasznalnak, amik a mozgas, amik a palyara meroleges erot fejtenek ki (ld. Lorenz-ero).

Hol a bizonyitek?

1.
A kavitaciokon a toltest ugye a sebesseg fuggvenyeben kell valtoztatgatni, ha gyorsabban mennek az elektron, akkor szaporabban.
Ha nem talalod el a frekvenciat, az elektron energiaja nem no tovabb.
a) A gyorsitoknal tapasztalat, hogy a frekvenciat egyre lassabban, majd a vegen egyaltalan nem kell valtoztatni.
b) A reszecskek energiaja ezzel szemben tovabb novekszik, ezt az utkozesekbol tudjuk.
Hogy teljesulhet a) es b) egyszerre?

2.
a) A klasszikus kepletekkel szamolva a korpalyan tartashoz allando erossegu magneses ter szukseges. (Igy mukodnek a kisenergias ciklotronok)
b) Tapasztalat volt, hogy nagyobb energiat elerve viszont a korpalya sugara elkezdett novekedni, es ezt csak ugy lehetett megallitani, hogy a magneses teret a gyorsitas folyaman emeltek (un. szinkrotron), meghozza egy olyan keplet szerint, ami a relativitaselmeletbol kijon./A modern gyorsitoknal a nyalabvezetek atmeroje par cm, hossza meg 10km-ekben merheto. Tehat eleg pontosan ismerjuk a korpalya sugarat/
Erre mi lehet a magyarazat?

3.
Maga a kvantumelektrodinamika (a standard modell resze) a legjobb pelda, ugyanis ez magaban hordozza a relativitaselmeletet is. A szamolt elmeleti es a kiserleti ertekek 8 tizedesjegyre egyeznek. Hogy lehetne ez, ha nem mukodne a relativitaselmelet?

-----
Akkor igaz, ha a fizikai valóságot jól írja le.
OK. itt csak az a kerdes, mi az, hogy fizikai valosag? (meg a "jol leirja", de asszem ezt mar kiveseztuk)

(a rel. hív?k szerint)
Azok kik?

egy foton úgy látja, hogy 0 id? alatt ér el a Naptól a Földig, attól ez még nem igaz,
Ezek szerint voltal mar foton. :-)
Viccen kivul, a kerdes szorosan kapcsolodik az elsohoz.

Gondolom hallottal a muonokrol. Ezek olyan nepsegek, hogy az atlagos elettartamuk 2.19703+-0.00004)x10^-6s, azaz nehany milliomod masodperc (azert irtam ki, hogy latsszon: elegge jol ismerjuk oket).
- Es valoban, ha lemerunk viszonylag lassan ropkodo muonokat, akkor ennyi jon ki.
- Ha viszont nagy sebesseggel szaguldo muonokat veszunk, azok kepesek akar 100-1000x ennyi ideig eleldegelni, es kozben egeszen nagy tavolsagokat megtenni. Meglepo modon ha a rel.elm. szerint kiszamoljuk az elettartamat a sajat rendszereben, pont a fenti ertek jon ki... Ez persze a tobbi rovideletu reszecskere is ugyanigy igaz, ki van probalva.

Mi erre a magyarazat?
A rel. elm. ugye ad egyet.
Ha azt nem hisszuk el, feltehetjuk, hogy a szaguldo muonnak VALOBAN megno az elettartama. De ekkor felvetodik egy par kerdes:
- Miert van ez a veletlen egybeeses, hogy pont passzol ra a Lorenz-trafo?
- Honnan "tudja" a muon, hogy most o megy gyorsan, es nem a vilag korulotte? Tehat megis van eter, azaz masok a fizikai torvenyek a kulonbozo inerciarendszerekbol nezve? Hogy lehet, hogy a tobbi torvenyszeruseg nem valtozik...
Pl. ha gyors A reszecskeket osszeutkoztetsz egy allo B reszecskevel, es lemered, hogy ezek mekkora esellyel egyesulnek C reszecskeve, kapsz egy szamot (x). Ha gyors B reszecskeket utkoztetsz allo A-val, a valoszinuseg y. Akarmilyen kiserletbol az fog kijonni, hogy x=y. Most miert nem szamit semmi, meg az elettartam sem? Hol az eter?
Van egy elmeletunk, amiben mindez klappol, ad x=y-ra elmeleti magyarazatot, es szamszeruen megmondja az eredmenyt. Miert dobnank el? Tudsz helyette jobbat?

De hogy a kérésednek is eleget tegyek: szerintem az igaz, hogy minden mágnesnek két pólusa van.
Ez egyreszt nem elmelet, hanem mondjuk kiserleti teny, tehat csak onnan tudjuk, hogy nem lattunk ra meg ellenpeldat. Elvi oka nem nagyon van.
Elmelet, ami ezt magaban foglalja, pl. a Maxwell-fele elektrodinamika.
Szerinted az igaz?

A kerdeses Maxwell-egyenletben persze ott 0 all, de nem dolne ossze a vilag, ha nem az lenne. Ellentetben a rel.elmelettel, ami szinten arra a tapasztalati tenyre epit, hogy a fenysebesseg fole nem lehet gyorsitani, de ha ellentmondo kiserletet tud valaki mutatni, megdol maga az elmelet.

Az iment azt irtam, tapasztalati teny. A szep a rel.elm.-ben, hogy Einstein ugy sejtette meg a torvenyeit, hogy ezek a tenyek nem alltak rendelkezesere. Azota mind igaznak bizonyultak, ez is az elmelet megalapozottsagat mutatja.