Kedves verobee !
Kösz az összefoglalót, nagyon tetszett. Szerintem is a b) csoportba tartozik az űrhajó problémája. De azért lenne két ellenvetésem:
1.
Az űrhajó fizikai törvényeknek engedelmeskedik, tehát matematikailag semmi nem következik az űrhajó mozgására nézve.
2.
"3). Ha a relativitaselmeletet (specialis vagy altalanos), akkor nem haladhat.
Specialisban ez ugy nez ki (kijon az axiomakbol*), hogyha a newtonihoz hasonlo
erofogalmat definialunk, akkor a mozgas iranyaban hato erore F = m*gamma*a,
ahol gamma=(1-v2/c2)1/2, ahol m a nyugalmi tomeg.
Ha vsokkal kisebb, mint c, akkor ez ugyanaz lesz, mint 1).
Ha viszont v -> c, akkor gamma -> oo. Mivel a gamma a tomeggel osszeszorzodik,
a kerdeses esetben ugy is szokas mondani, hogy a tomeg latszolag novekszik."
Ez a gondolatmenet megtalálható Taylor-Wheeler: Téridőfizika c. könyvében is. Természetesen ők is arra az eredményre jutnak, hogy az űrhajó nem érheti el a fénysebességet, mert a sebesség növekedésével együtt az űrhajó tömege is nő, a gyökös képlet szerint, vagyis egyre nagyobb erőre lenne szükség a további gyorsításhoz.
De már más is észrevette, hogy ez a gondolatmenet teljesen hibás!
Ugyanis a hajtóerőt a rakétából kiáramló elégetett hajtóanyag adja. Ha a rakéta tömege növekszik a sebességgel, akkor a rakétában lévő hajtóanyag tömegének is növekedni kell (Taylor és Wheeler ez nem veszi figyelembe). Mégpedig a hajtóanyag tömege ugyanolyan arányban növekszik, mint a rakéta tömege, hiszen a hajtóanyag a rakétában van, így azonos a sebességük.
Ezért a sebesség növekedésével a rakétából egyre nagyobb tömegű elégett hajtóanyag távozik, amely ugyanakkora mértékben növeli a hajtóerőt, mint amekkora mértékben a rakéta tömege növekszik. F=m*a képletben az erő együtt növekszik a tömeggel, így a gyorsulás állandó marad, a sebesség pedig minden határon túl nő. Sőt a helyzet még kedvezőbb a sebességnövekedés szempontjából, mert a hajtóanyag folyamatos kiáramlásával a rakéta (nyugalmi) össztömege rohamosan csökken. Ez számottevő tömegcsökkenés, mivel a mai rakétéknak csaknem 90%-át a hajtóanyag teszi ki. Vagyis a gyorsulás nem marad állandó, hanem még növekszik is, ami a sebesség rohamos növekedésével jár.
Persze, ha úgy vesszük, hogy csak az űrhajó burkolata, az űrhajósok, és a műszerek tömege nő meg a sebességgel, de a hajtóanyag tömege nem, akkor kijön a mindenki által ismert eredmény: a sebesség mindig c alatt marad.
Ez egyszrű félrevezetés, mégpedig úgy tűnik, hogy szándékos. EnnyireTaylor-ék sem figyelmetlenek. Ők hajtóanyg helyett ágyúgolyókkal modellezik a rakétahajtást, de a számítás elején a kilőtt ágyúgolyók tömegét kiküszöbölik az egyenletekből, nehogy valakinek feltűnjön, hogy a rakétában lévő (még ki nem lőtt) golyók tömegének is növekedni kellene.
Ugye milyen ügyesek.
