vrobee Creative Commons License 2004.07.27 0 0 1384
A képlet szerint talán valóban nem lehet nagyobb a sebesség, de ez azt is jelentheti, hogy rossz a képlet.
A keplet biztosan nem rossz, hiszen mukodik. Persze, ervenyessegi tartama korlatozott (emlitettem, hogy pl. akkor nem hasznalhato, amikor kvantmos hatasokat figyelembe kell venni). De attol meg teljes nyugalommal lehet vele szamolni, es biztosak lehetunk benne, hogy az eredmeny pontos lesz.*
A newtoni mechanika sem rossz, csak azert, mert fenysebesseggel osszevetheto sebessegu dolgokra mar nem irja le pontosan a vilagot: a mai napig az alapjan dolgozik szinte az osszes mernok - tervezik az epitmenyeket, vasutakat... es ha egy haz osszeomlik, az rendszerint nem a relativitas figyelmen kivul hagyasa miatt van :-) .
A kvantummechanika kepletei sem rosszak pusztan azert, mert nem irjak le pontosan a vilagot akkor, ha nagy tomeg van jelen egy rakason - hiszen nem erre keszultek: a kvantumelmeletek a newtoni mechanika altalanositasai a kis meretek iranyaba - az altalanos relativitaselmelet pedig a nagy energiasuruseg iranyaba... biztos, hogy egyik se vegleges, es lesz majd egy kozos, meg altalanosabb elmelet - de egyik se rossz. A sajat teruleten mindegyik jol mukodik.

*) Mint emlitettem elozo hsz.-omban, elofordulhat persze, hogy egy eddig nem ellenorzott (mert fizikailag jelenleg nem ellenorizheto) tartomanyban nem lesz pontos. Ez majd akkor lesz erdekes, ha vannak erre mutato jelek, eddig semmi sincs. Akkor kibovitjuk a relativitaselmeletet arra a tartomanyra, mint ahogy a newtoni mechanikat is kibovitettuk a nagy sebessegek, energiasurusegek tartomanyara. Addig nincs ra semmi szukseg, sem fogodzkodo.

Viszont abban a tartomanyban, amirol az urhajozas szol, a rel.elm.-et szamos kiserlettel es megfigyelessel ellenoriztek.

Az érzékelt sebesség pedig lehet, hogy nem azonos a valóságos sebességgel
A "valosagos sebesseg" egy szarmaztatott mennyiseg, amit egy rendszerben mozgo testre definialunk, meghozza ugy, hogy valamilyen megadott modszerrel (ld. tankonyvek) lemersz valamennyi idot, meg a test elmozdulasat, es veszed a hanyadosat (persze "megfeleloen kis" idointervallumra). Igy valami kijon.
Az "erzekelt sebesseg" eleg szubjektiv dolog, a menetszeltol a retinadon kepzodo kepek valtakozasag sokmindenbol kapod meg, ez nem fizikai fogalom.

Mellesleg szerintem nem az van, hogy a spec. rel. "nem hat", csupán az a helyzet, hogy nem igaz.
Szerinted mikor igaz egy elmelet? Mondj legyszives egy fizikai elmeletet, ami igaz.
Előzmény: Dulifuli (1381)