3color megosztom veled és a többi topictárssal egy svájci élményemet. Talán a végére kiderül, miért a Bp Airport topickban…

Néhány évvel ezelőtt egy itteni cég megkért, ha már úgy is ZRH-ben vesztegetem a drága időmet, csináljak néhány fotót arról, ahogy megérkezik az árujuk. Mondom OK de hogy fogok bejutni a reptérre? Azzal ne törődjek, adjam meg nekik az útlevelemben szereplő adataimat, ők majd kiküldik, és egy ottani reptéri forgalmi vagy cargo alkalmazott, akit ismertek, majd bevisz a megfelelő helyre. Némi gyanakvással mentem ki Klotenre, mert hallomásból - oral history - már voltak híreim a ferihegyi ávéhás, 1952 mintájú módszerekről, melyekbe a te sztorid is tök beleillik. A megadott portánál nem idős nénikék vagy fiatal hölgyikék teljesítettek szolgálatot, hanem elegáns egyenruhás urak, akiknél 3 nyelvből lehetett választani. Az angolnál maradtunk. 5 perc alatt a nyakamban lógott egy azonosító kártya, s közben értesítették az emberemet, hogy jöhet értem. Mivel elővigyázatosságból jóval előbb mentem ki, kiderült, hogy időmilliomosok vagyunk. Mondom az emberemnek, nem tudna kivinni a forgalmi előtérre, hogy addig néhány fotót csinálhassak a gyűjteményembe? Mire elmondtam, már indította is a kocsit, és szabályos reptérnéző túrába kezdtünk. Időnként megálltunk, kiszálltam fotózni, aztán mentünk tovább. Na most jön a lényeg.

Éppen szorgoskodom a gurulóút mellett, amikor lefékez mellettem egy security gépkocsi, és a vezetője – ki sem szállva – kedvesen odaszól: Elnézést, ugye ön Mr. Hellcat43, aki az XY budapesti cégnek készít majd felvételeket a cargoban? Mondom igen. Kössz, jó munkát, és már el is tűnt. Még csak meg sem nézte az azonosító kártyámat. Nem napokig, hetekig a hatása alatt voltam, már mint hogy nem megkérdezte, hanem megmondta, hogy ki vagyok. Ne kívánjátok, hogy részletezzem 3color esete alapján, hogyan zajlott volna le ugyanez a jelenet Ferihegyen.

Különben a Bp Airport vezérkart kár bántani, ők csak azt csinálják, amit előző életükben (a bankokban és egyéb improduktív, de igen jól fizetett állásokban). Ott egy ilyen 17 milkós kis buli nem tétel. Szerintem azért szabadították rá ezt a csapatot a repülőtérre, hogy 1. Az üzemeltetés során kivegye azt a pénzt, amit ki kell venni, 2. A repülőtér privatizációjakor ugyanezt tegyék. 3. A pénzek oda kerüljenek, ahová azok mondják, akik kinevezték őket. Márpedig ehhez bankárok és pénzügyesek kellenek, nem pedig aviatikusok. Ezért csak sajnálni tudom a topictársak naivabb részét, akik azért szerencsére kevesebben vannak.

Végül a kedvenc gumicsontom: a ferihegyi taxishelyzet nem Budapest, hanem Magyarország szégyene. De hát pénzben hol van ez a tízmilliárdos nagyságrendű fenti tételekhez? Így aztán nem is törődik vele senki, lassan már én sem.