Jólvanna,jólvanna.... mingyár írom:))) Szia mindenkinek, régieknek és újaknak egyaránt, mint látjátok itthon vagyok épen, egészségesen barnán..:))) Július 2.-án éjjel (a tervezett éjfél helyett 01.00 órakor indultunk). Késés azért lett, mert a barátném azt hitte Alaszkába megy és úgy bepakolt, hogy alig fért el a boxban). Odafelé Budapest-Udvar-Osijek-Zenica-Sarajevo-Brod Scepan (határátkelőhely erről később) - Niksic-Podgorica-Petrovac felé mentünkl 18.00 órakor voltunk a szállás kapujában. Határátkelő: a térképen látott Foca és Brod várost egész egyszerűen NEM találtuk meg, se tábla, se semmi - helyi útbaigazítással elindultunk a később "halálútnak" nevezett szakaszon. Ez annyit jelent, hogy sóderes út, jobbra szakadék, balra sziklafal... szemben persze döngettek, és akkor faroltunk, nem centizve, hanem milliméterezve, és amikor a böhöm busz jött szembe, azt hittem itt a vég. Jó félórás araszolás után egyszercsak ott volt a határ, sorompóval, két úriemberrel. Elkérték azt útleveleket bevitték egy bódéba aztán visszaadták. Azért átböktünk a túloldalra, hogy tuti-e hogy az Montenegro - azt mondták az. És ami azután következett az valami csoda. Alagút alagút után, a Durmitor helység olyan, mintha meseországba érkeztünk volna, maga a csoda, néhol havas volt a hegycsúcs. Fantasztikus volt.... A kameraállás szerint 14.00 órára értünk oda, persze úton útfélen egyszerűen muszály volt megállni, én még ilyen csodásat nem láttam. Petrovac. A szállás egy emeletes ház utca felőli két szobájában volt közös erkéllyel, normálisan berendezve, patyolattiszta ágyneművel, full extrás fürdőszobával. (Víz mindíg volt, nem volt korlátozás, ahogy ezt néha mondják). Petrovac egy gyöngyszem a többi mellett, erőddel, tengerparti nyüzsis sétánnyal, nagy stranddal (ahol egyszer sem voltunk), hanem egy kisebb strandot ajánlottak akik már jártak ott és nem bántuk meg. Jó nagy öböl, jobbra ferdén eldőlt sziklafallal, amúgy apróköves parttal, 26 fokos kristálytiszta vízzel, mögötte éttermekkel, fagyizóval, bizbaszárusokkal (napolajtól a búvárszemüvegig minden volt), igaz egy ötperces sétával értük el ezt a strandot, de jól esett a sétafika reggel és este. Napernyőt 2 euróért lehetett bérelni (nekünk volt), kukoricát, fánkot kínáltak mogyorókrémmel 1 euroért.... az étteremben a hamburgert 1.30 euroért adták, de egész napra elég volt hatalmas hússal, és saját magad készíthetted el, jól megpakoltuk hagymával, uborkával, paradicsommal, ketchuppal, mustárral.... szóval hatalmas adag volt, a presszókávé 60 cent, halkaja 7 Euro hatalmas adag szintúgy. Mivel mi vasárnap mentünk ki először nagy tömeg volt, a helyiek, és sokan Podgoricából is ott töltötték a 7végét, hétfőre jóval kevesebben voltunk. Este tengerpati sétányoztunk... és 1 euros Niksic sört ittunk miközben flotyogott a tenger mellettünk. Sajnos helyi zenét sehol sem játszottak, vagy a helyi toplista, vagy jó 20 éves diszkózene szólt, persze minden étteremben más. Három kirándulást terveztünk be Ulcinjt, Budvát és a Kotori-öblöt, de négy lett belőle. Ulcinj. Petrovac-Sutomore-Bar-Ulcinj útvonalon mentünk, és természetesen hegyeken keresztül. Az odafele úton azért látszik, hogy Albánia felé tartunk.... a táj sem olyan fantasztikus. Mindenfelé építkezés folyik, hatalmas villák épülnek egyforma stílusban, terasszal, gipszdíszítéssel, kovácsoltvas kapukkal, darukat, exkavátorokat meg ilyeneket láttunk egészen odafelé. Ulcinj előtt van egy város (elfelejtettem a nevét) Dunaújvárosra hajaz, szocreál stílben, leszakadt erkélyekkel.... olyan Havanna lakótelep jellege van. Az ulcinji strandra nem mentünk be mert az autóért 2 eurot kértek, amúgy is a Velika plaza-t kerestük.. (Közben néztem ám a Villa Primafila-t de nem láttam sehol kitáblázva....) A Velka plaza szabadstrand, fekete homokkal, pálmatetős napernyőkkel 1 euroért, a saját napernyőért is fizetni kellett 50 centet fejenként. A tenger itt is marha meleg, olyan volt mint a Balaton - mármint olyan sekély - csak a horizont volt más...mert ott nem volt semmi amíg a szem ellátott. Homokot hoztunk és olyan, mint ami a homokórákban van, csak kávébarna. Délutánra feltámadt a szél....és még két nap után is a fürdőrucikból azt mostam ki. Visszafelé természetesen (de így utólag hál Istennek eltévedtünk) Valdanosnál egyszercsak vége lett az útnak sorompóval és mutogató emberekkel, hogy arrafelé menjünk jobbra. És ott volt egy olajfaliget (ilyet sem sokat lát az ember) fantasztikus volt, őrjöngő kabócákkal, és fincsi illattal. Azért abban megegyeztünk, hogy jó, hogy nem ide jöttünk. Budva és környéke. A következő célpont Budva volt... erről nem írok semmit, nagyváros, tömeggel, forrósággal, a lentebb sokak által említett 2 euros CD árusokkal. Maga a régi város nagyon szép, szintén várfallal, toronnyal, szűk szentendrei stílusu utcácskákkal, méregdrága butikokkal. (70 euro volt egy cipellő). Egyszóval csak azért mentünk, hogy megnézzük azt is. (A kikötőben méregdrága luxusyahtok ringatóztak), szóval szép volt, pláne a kilátás szintén a várfalról. Meg akartuk nézni Sveti Stefant is közelebbről, de 5 eurot kért a pasi az autóért, ezért nem mentünk be, igaz, mi a szállodai oldalról közelítettük meg a másik út egyszerűen nem volt kitáblázva..... annyira nem is érdekelt, felülről sokkal szebb volt, és a fantáziám elég nagy ahhoz, hogy el tudjam képzelni. Ahogy elhagytuk Budvát megnéztük a Rezevici kolostort, (fel kellett venni hosszúújjú rucit, és mivel nem volt nálunk pulóver (vajh miért nem???) a plázskendőt kanyarítottam a nyakamba. Végigjártuk, nézegettünk, kint kameráztunk vakon, mert Budvában elveszett a kamera nézőkéje..... de azért jók lettek a felvételek, mivel volt másik kamera is, és hazaestünk. Ostrog. Mivel nagyon nézegettem azt a képeslapot, amelyen egy sziklafalba épített kolostor látszott megkérdeztem, hogy az vajon merre van. Mondták, hogy Petrovactól 100 km. Podgorica felé, de még Niksic előtt.... ki van táblázva. És mivel egyszercsak beborult az ég, és a kabócák sem nyekeregtek aznap reggel, egyből megállapítottuk, hogy nem lesz strandidő, mentünk Ostrogba. Petrovac-Skadari tó-Ostrog útvonalon, hatalmas hegyeken át. 9 kor indultunk és 12.30-ra voltunk a kolostornál. (Ennek azért utána szeretnék olvasni, mert bevallom, halavány fogalmam sincs róla ki van ott eltemetve, illetve mumifikálva, valamiféle csodatévő szent.. .majd megnézem). Nade amit ott láttam, nem hittem el. A kolostorig fel lehetett menni egészen a bejáratig autóval, kivéve a zarándokokat, akik GYALOG mentek fel. Négyesével-ötösével engedtek be minket egy szentélybe (és várakozás közben felfedeztük, hogy a sziklarepedésekbe pénzek és - gondolom- kívánságcédulák voltak bedugdosava) tehát a szentélyben volt egy koporsó, teljesen betakarva feküdt benne a szent. Előttünk egy család férfitagja hosszasan imádkozott, aztán felkapta két-három éves gyerekét, felemelte, és megcsókoltatta vele a szent takaróját, és hátrálva mentek ki. Mivel a lányom kezdett ájuldozni a levegőtlen helyiségtől csak odanéztem...és mi is kimentünk a levegőre tovább járni a kolostort. Lépcsők, pihenők, arany ikonok és húsz, ötven és száz eurosok között járkáltunk. Úgy dobálták szanaszét a pénzeket, hogy csak néztünk. Voltak teraszféleségek korláttal, előtte egy kis sziklaperemmel.... később láttuk, hogy két szerzetes seprűvel söpri kosárba a pénzérméket. Megint lépcső, megint szoba bebalzsamozott kézfejekkel üveg alatt, mellette a kosár dugig 100 eurossal. Közelebbről is megnéztem, tényleg azok voltak... Minden lépcsőfordulóban mozaikból kirakott szentek képe, volt aki végigcsókolta az összeset... nagyon érdekes volt. (Na meg az is, hogy gondosan vittünk hosszúujjú blúzokat, meg inget, ott az nem kellett, félpucéran egy topban végigmehettünk. Lefelé az út (meg persze felfelé is) hajtűkanyarokkal tele.....alig vártuk hogy "csak" nyolcszáz méteren legyünk..... Ja suvenirt is vettünk, (lányom rinyált pravoszláv keresztért, kv. másfél centis, vékony fából van selyemzsinóron, tényleg nagyon szép) 0.40 euro volt, a karkötők, (amit szintén otthagynak kilincstől kezdve mindenhol) 2 euro volt (azt nem vettünk), poszter a kolostorról 1.50. Na ezt most elküldöm....bocsi ha hosszú voltam:))) folyt.köv.