"Nem lehet, hogy te HVG ellenesen olvastad a cikket? Én nem látok ilyen ordító csúsztatásokat..."
Sebaj, nem volt szándékomban, de folytatom a cikk cikizését (nem szoktam valami-ellenesen olvasni a cikkeket, de olvasás közben kialakul egy vélemény. a HVG-t mindazonáltal egy korrekt hetilapnak tartom, kár lenne ezt eljátszani)
folytatás:
Ám a nyolcvanas évek vége óta az OPEC-tagországok tartalékai alig változtak - mutatott rá Colin Campbell nemzetközileg elismert brit szakértő, aki évek óta kongatja a vészharangot. Ráadásul az OPEC-en belül részben a tartalékok alapján határozzák meg a kvótákat, ezért a tagoknak emiatt is érdekük, hogy felfelé srófolják a kőolajvagyonukra vonatkozó becsléseiket.
Colin Campbell ír, de ez legyen a HVG legnagyobb hibája.
Hogy még zavarosabb legyen a kép, a British Petrol (BP) néhány napja tíz százalékkal megemelte saját becslését a világ kőolajvagyonát illetően; a cég úgy látja, az még 41 évre elegendő.
a BP néhány napja valóban megemelt valamit, de nem a világ kőolajvagyonát, hanem a saját készleteit számolta más képletekkel, miáltal kimutatta, hogy tartaléka 2004-ben 18,361 Gb szemben a 2003-ban kimutatott 18,338 Gb-vel. (0,15% változás - a részényesek megnyugtatására)
http://www.reuters.co.uk/newsPackageArticle.jhtml?type=businessNews&storyID=537571§ion=finance
Peter Davies, a vállalat vezető közgazdásza szerint 1980-ban például csak 29 évre elegendő olajról tudtak az akkori tartalékok és termelés alapján. A BP adatai azt mutatják, Oroszországnak is több a készlete a becsültnél: a vélt 60 milliárd helyett 69 milliárd hordó.
60 Gb helyett 69 Gb? Mai fogyasztással az majd 4 hónap...
megtaláltam Peter Davies-t a weben. a számok nagyrésze ebből a cikkből lett importálva:
http://www.money.telegraph.co.uk/money/main.jhtml?xml=/money/2004/06/16/cnbp16.xml&menuId=242&sSheet=/money/2004/06/16/ixfrontcity.html
persze csak a "derülátó" számok lettek importálva. Ezen cikkben említenek még ilyen apróságokat, hogy Nagy-Britannia kőolajkitermelése 8,9%-al csökkent tavaly, Kína fogyasztása 13,8%-al növekedett, a világ CO2 kibocsájtása pedig 3,8%-al nőtt.
A bizonytalanság is olyannyira jellemző az orosz tartalékokra, hogy a UBS svájci bank moszkvai irodájának értékelése szerint a bizonyított tartalék akár 180 milliárd hordó is lehet.
- sőt az UBS azt is mondta, hoyg 2010-re már 393 Gb lesz az orosz olajtartalék, de a HVG-től elvárná az ember, hogy megkülönböztesse a sci-fit a valóságtól.
http://www.mosnews.com/money/2004/04/30/oilreserves.shtml
az ASPO 31-es hírlevelében elemzi az Orosz olajhelyzetet: 60 Gb konvencionális + 30 Gb poláris + nehézolaj + NGL = 100..120 Gb.
http://www.asponews.org/docs/Newsletter031.pdf
Az SEC előírásainak megfelelően mért bizonyított készletekbe ugyanis nem tartozhat bele olyan föld alatti mező, amelyet nem lehet elérni egy működő kúttal. Márpedig az orosz mezők igen kiterjedtek, és a működő kutak közti hatalmas területek alatt is van olaj. Az SEC azt sem engedi, hogy olyan olajmennyiséget is a bizonyított tartalékok közé soroljanak, amelyet várhatóan a jelenlegi konceszszió lejárta után hoznak a felszínre. Márpedig a legtöbb orosz olajvállalatnál a kilencvenes évek közepén adott 25 éves koncessziók 14-16 év múlva lejárnak. Éppen ezért a Renaissance Capital moszkvai brókercég szerint a koncessziók megújításakor az orosz cégek számításba vehető tartalékai nyomban 70 százalékkal nőni fognak.
a SEC (Securities and Exchange Comission) Usák Tőzsdefelügyelet. Az a szerepe, hogy ne jelentgessen mindenki azt amit akar, hanem szigorúan szabályozzák, hogy mit lehet bizonhított tartaléknak tekinteni, ezáltal biztosítván a cégek korrekt megmérettetését a tőzsdén.
Ez a 70% elképzelhető. Most van 60 Gb konvencionális, évente kitermelnek kb 3 Gb-t, 15 év múlva marad 15 Gb. Új koncessziókkal egyidőben megugrik a tartalék 15 Gb-ről 25 Gb-re. Megint nyertünk 10 Gb-t, avagy 4 hónapot.
A kőolajtermelés története egyébként tele van a készletek közeli kimerülését jósló előrejelzésekkel, majd új mezők azt követő feltárásával, illetve a további tartalékok felfedezését lehetővé tevő új technológiák felbukkanásával.
A nagy olajmezőket régi technológiával is meg lehetett találni. Az új technológia ki tudja mutatni az olajcseppeket is, de ettől még nem lesz elég olaj.
Csak 1950 előtt féltucatnyi olajhiány-forgatókönyv látott napvilágot, és míg 1920-ban még 60, 1950-ben már 600 milliárd hordóra becsülték a tartalékokat az amerikai kormány által megrendelt felmérésekben.
sőt - a középkorban 0-ra becsülték az olajtartalékokat.
Bravo HVG! Így kell ezt csinálni. Ha megfelelően kiválasztunk két számot, akkor a gyanutlan olvasóban sikerül azt az érzetet kelteni, hogy 1920 és 1950 között megtízszereződött a tartalék, tehát 30 évente tízszeresődik a tartalék, tehát gond egy sál se. De azt nézzük, hogy 1950-ben 600 Gb volt a tartalék, manapság pedig 1000 Gb, akkor mindjárt árnyaltabb a kép, de ha azt is hozzávesszük, hogy 1950-ben évente 4 Gb-t fogyasztottunk, manapság pedig évi 30 Gb-t, akkor már sokkal sötétebb a kép, és még "borúlátóbbak" vagyunk, ha azt is megemlítjük, hogy manapság a tartalékok már nem növekednek, hanem csökkennek, méghozzá vészesen: csupán 1 hordónyi új tartalékot fedezünk fel, miközben elfogyasztunk 6 hordó olajat.
Az olajbőségben bízók szerint a jelenleg magas árakat inkább a korlátozott finomítói kapacitás, a kutatások politikai-környezetvédelmi korlátozása, a közel-keleti helyzet, és a piaci szereplők magatartása, semmint a készletek mennyisége mozgatja.
peak oil előtt tényleg a politika mozgatja az árakat - méghozzá elég bután - az igazi ára 3..5-szöröse lenne a mostani világpiaci árnak. Azt a finomítói kapacitást továbbra sem értem - piacgazdaságban az a természetes, hogy ha valamiből hiány van, akkor megnövekednek az árak, és akkor jönnek a befektetők és kielégítik a hiányt.... kivétel a kőolajfinomító...
Ráadásul a becslésekbe nem számítják bele az úgynevezett nem hagyományos készleteket. Márpedig egyes számítások szerint 14 ezermilliárd hordónyi olaj lehet ilyen formában - mint a mélyebben, a homokkőrétegben rejlő olaj, amelynek felszínre hozatala Kanadában már folyik -, igaz, ezek kitermelése egyelőre igen költséges és környezetszennyező (két tonna bitumenes homok átmosásával nyerhető egy hordó olaj).
...és azt a viccet tudjátok, amikor Móricka megkérdi az apjától, hogy magyarázza el neki, hogy mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között?
A világ még nem fogyott ki az olajból - vélekedett Jeffrey Currie, a londoni Goldman kutatóintézet vezetője -, csak földrajzilag és technológiailag egyre nehezebben fér hozzá.
...és Atlantisz nem fog elsüllyedni.
