Remélem, hogy úgy lesz Neked is, ahogy szeretnéd. Amikor én a spanit beszereztem, nagyon el voltam keseredve, addigi életem mélypontján voltam, magánéleti válságban, depresszióban és a többi. Kellett Valaki aki megvigasztal. Amikor már kezdtem jobban érezni magam és a dolgaim is kezdtek jobbra fordulni, akkor sem felejtettem el a kutynak, hogy mit is köszönhetek neki. Talán azért van a kelleténél egy kicsit jobban elkapatva.
A meglepetés akkor ért, amikor rájöttem, hogy a "ranglétrán" mekkorát estem: először én voltam a "főnök", ma már a férjem az "isten"... :)
Viszont az az érzés leirhatatlan, amikor lefekszünk és a hátamon végigsimul egy meleg, szőrös, elégedetten szuszogó, majd horkoló egyed.
(mindkét oldalamon) :))))