Szerintem az is gond, hogy ami magasabb a mostani "szabványos" villamosmegálló-peronnál, az nem biztos, hogy magasperon. Persze ez megint csak egy szó, és el lehet vitatkozni rajta, mit jelent, de én például a mi itthoni metrónkra zoktam a magasperont használni, vagy azokra, ahonnan a Stadtbahnokra szintben lehet fellépni. Ez olyan 80-90-100 centi magas dolog. A másik a magasított peron, ahonnan az alacsonypadlósokra szintben lehet fellépni. Ugyanis azok is 25-30 centi magasan kezdődnek, azaz a sima megállóból felfelé kell lépni róluk! Érdekes módon Németországban és Ausztriában is rengeteg helyen az utcaszintről kell fellépni. A Stadtbahnok, leengedhető lépcsős villamosok ezt többnyire egy alsó lépcsőfok reeresztésével segítik. Teljesen szintbeli belépés viszonylag ritka, és meg kell becsülni :)

Kölnben külön érdekes szitu van: kezdetben az alagútban levő megállókat alacsonyabb peronnal építették, mivel hagyományos villamoskocsik is közlekedtek a vonalakon, és csak később kezdték megemelni őket. Persze a rendelkezésre álló kocsipark miatt meg kellett gondolni, mit hol emelnek meg, különösen a részben alacsonypadlós Bombardier kocsik érkezésekor: a leengedhető lépcsős magas Stadtbahn kocsik ugyanis egyformán meg tudnak állni magas és normális peron mellett, de az alacsonypadlósok már nem tudnak a magassal mit kezdeni. Mostanra kristályosodott ki egy rendszer, melyben vannak "alacsonypadlós" és "magadpadlós" vonalak, két hálózatot alkotva a városi rendszerben. Ez látszólag értelmetlen, gyakorlatilag viszont oda vezetett, hogy végre elkezdték a magasperonok kiépítését, ahol csak lehet (tavalyi ottjártunkkor NZA morgott amiatt, hogy alacsony (kb. kisföldalatti) peronról kell felmászni a Stadtbahnokra a régi alagutakban. Persze most emiatt lehet látni olyan megállókat, ahol van magaspadlós és egy rövidebb alacsonypadlós rész is. hogy ne okozzon gondot az esetleges vegyes üzem...