Tököli: 3 meccs

Budapest, június 15., 17.50 A csatár a következő szezont is később kezdheti - az FTC fellebbez.

Ma a Liga Fegyelmi Bizottsága meghozta döntését a hosszú ideje húzódó Tököli-ügyben. Ennek értelmében a Ferencváros csatára az új szezonban az első három mérkőzésen nem léphet pályára. Mint emlékezetes a válogatott csatár az előző idényben az első hat meccset töltött eltiltása miatt a lelátókon.
A Balaton-FTC mérkőzés után kiállított csatár ügyében csak hosszas huzavona után születhetett meg a mai döntés, de az FTC már jelezte, mindenképpen fellebbeznek a határozat ellen.

HATÁROZAT

A Magyar Labdarúgó Liga Fegyelmi Bizottsága a 2004.05.19.-én lejátszott Siófok – FTC NB I férfi felnőtt bajnoki labdarúgó mérkőzés lefújását követően történtek miatt Tököli Attilát az FTC Labdarúgó Rt. sportszervezet labdarúgóját a játékvezetővel szemben elkövetett sportszerűtlenség sport fegyelmi vétség miatt az FSZ 29.§ (2) bekezdés a, pontja alapján a soron következő 3 (három) NB I férfi felnőtt bajnoki labdarúgó mérkőzésen való részvételtől

e l t i l t j a.

A határozat ellen a FSZ XIV. fejezete alapján fellebbezésnek van helye.

INDOKLÁS

A 2004.05.19.-én lejátszott Siófok – FTC NBI felnőtt bajnoki labdarúgó mérkőzéssel után készült labdarúgó játékvezetői jelentés – többek között – tartalmazta, hogy a mérkőzés lefújása után Tököli Attilát a játékvezetők megsértése miatt Kassai Viktor kiállította
A játékvezetői jelentésnek a Magyar Labdarúgó Ligába történt beérkezése után a soron következő 2004.05.21.-én megtartott fegyelmi bizottsági ülésen a kialakult gyakorlatnak megfelelően tárgyalás tartása nélkül az MLL FB Tököli Attila sport fegyelmi felelősségét megállapította és ezért a 3 (három) soron következő NBI bajnoki labdarúgó mérkőzésen való részvételtől eltiltotta.
A következő ülésnapon Tököli Attila idézés nélkül megjelent a FB előtt szabályszerűen meghatalmazott jogi képviselőjével és Haaz Ferenc technikai vezetővel az ügyében tárgyalás tartását kérve.
Tököli Attila ezen meghallgatása során tagadta, hogy sport fegyelmi vétséget követett volna el, egyben úgy nyilatkozott, hogy Ő arról, miszerint kiállították kb. 1 órával a mérkőzés lefújása után szerzett tudomást és akkor sem a játékvezetőtől.
A szintén meghallgatott Haaz Ferenc Tököli Attilával részben egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy a labdarúgó kiállításáról először Ő szerzett tudomást, mégpedig akkor, amikor Ő, mint technikai vezető a játékvezetői jelentést látta.
Mind a labdarúgó, mind a technikai vezető kijelentették, hogy sem piros lap felmutatásával, sem más módon még a játéktéren kiállítás nem történt.
Az MLL FB a rendelkezésére álló, a FIFA „LAWS OF THE GAME 2001” című kiadvány - az Internationale Board által jóváhagyott hivatalos játékszabályok - a FIFA által engedélyezett fordítása alapján, figyelemmel a játékvezetői jelentésben foglaltak, valamint a meghallgatáson elhangzottak közötti ellentmondásokra is megállapította, hogy a labdarúgás játékszabályai 12. (6) bekezdésében szabályozottaknak nem felelt meg Tököli Attila „kiállítottnak nyilvánítása”, mivel ennek ténye akár a piros lap felmutatásával, akár szóbeli közléssel a játékosnak nem lett tudomására hozva.

A játékvezető a rendelkezésre álló szabályok alapján a kiállítással járó szabálytalanságot észlelte, ezt jelentésében rögzítette is, fegyelmezési jogkörét elmulasztotta gyakorolni. Ezért a jelentésben leírtak, bár fegyelmi eljárás alapjául szolgálnak ugyan mint feljelentés, de a játékos játékjogának automatikus felfüggesztését nem eredményezi. Ezen megállapítását a Fegyelmi Bizottság az FSZ 67.§ alapján tette, mely különbséget tesz a mérkőzésen történő kiállítás és a között, ha a játékvezető álláspontja szerint sport fegyelmi vétséget követ el a labdarúgó a mérkőzés alatt, vagy közvetlenül utána. E különbség tétel lényege az ugyanis, hogy a kiállított labdarúgó játékjogosultsága a fegyelmi határozat meghozataláig automatikusan felfüggesztődik, míg egyéb esetben a labdarúgó abban az esetben áll automatikus eltiltás alatt, ha a játékvezető álláspontja szerint, vele szemben a mérkőzés alatt, vagy közvetlenül utána elkövetett tettlegesség vétségében bűnös.
Jelen ügyben mivel Tököli Attila a rendelkezésre álló szabályzat alapján formailag nem lett kiállítva és sérelmezett magatartásával kapcsolatban a tettlegesség nem merült fel, játékjogának automatikus felfüggesztésére alap nem volt.
A Fegyelmi Bizottság a tárgyalás megtartása nélkül hozott határozatát az FSZ 86.§-ra tekintettel módosította és tárgyalás elrendeléséről rendelkezett, mivel ez a pont kimondja, hogy a kihirdetett, vagy kézbesítés útján közölt határozat csak tárgyaláson változtatható meg, akkor, ha a fegyelmi eljárás alá vont a fegyelmi tárgyalás mellőzésével hozott határozat a kézbesítést követő 8 napon belül a tárgyalás megtartását kéri.
Az ügyben a meghallgatás napján további tárgyalást tartani nem lehetett, mivel a felmerült ellentmondások tisztázása végett a játékvezetőket is meg kellett hallgatni.
Az MLL FB az FSZ 69.§ (2) bekezdését figyelembe véve 2004.06.08.-ára idézte az ügyben érintett összes személyt, mivel a szabályzat kimondja, hogy a tárgyalás úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal megkapják. Tököli Attila ezen tárgyaláson nem jelent meg, orvosi igazolással igazolt betegsége miatt. Tekintettel arra, hogy Tököli Attila ezért önhibáján kívül a FSZ 79.§-ban részletezett jogait gyakorolni nem tudta, meghatalmazott jogi képviselőjének indítványára 2004.06.15.-ére új tárgyalási határnapot tűzött ki.
A Magyar Labdarúgó Liga Fegyelmi Bizottsága a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a játékvezető és asszisztense egybehangzó nyilatkozatát elfogadva a játékos tagadása ellenében kétséget kizáróan bizonyítottnak találta, hogy Tököli Attila a 2004.05.19.-én lejátszott Balaton FC-FTC NBI bajnoki labdarúgó mérkőzés lefújását követően a játékvezető és asszisztensei személyét sértő kifejezést használt, ezáltal sport fegyelmi vétséget követett el.
Mindezek alapján az MLL FB a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Kis György
elnök

Hmm.

Kevin: Igen, ha jól tudom, akkor máig.