Az áltudomány topicot sem érdemes szétcseszni, ezét ezt is áthozom:

"Vagy alaposabban meg kell őket vizsgálni, hogy ki kölcsönzött kitől. Ha például Izidor esetében párhuzamokat veszünk észre, megeshet - nem tudom - hogy fordított a kapcsolat. Az eddigi kutatás tényként kezelte az első századiságát, tehát logikusnak tűnt, hogy Isidor az átvevő."

Basszus, te meg sem nézted, amiről beszélsz.

Isidorus múveiben nem "párhuzamokat veszünk észre" (amit te nagyon szeretnél, mert akkor ködösíthetnél kedvedre), hanem Isidorus nevén nevezi Plinius átvételeit, sőt előfordul, hogy szó szerint is idézi.

Isidorus: Etym. XII.

(A zárójeles helymegjelölés kényelem kedvéért van ott, nem Isidorus művében)

"Nam Plinius (N. H. 8,43) dicit animalia cum acutis unguibus frequentur parere non posse;
...

sicut et Plinius in Naturali Historia (8,42) dicit, leonem cum parda, aut pardum cum leaena concumbere et ex utroque coitu degeneres partus creari, ut mulus et burdo.
...

Lynces dicit Plinius Secundus (cf. N. H. 8,43) extra unum non admittere fetum.
...

Lycisci autem dicuntur, ut ait Plinius (cf. 8,148), canes nati ex lupis et canibus, cum inter se forte miscuntur.
...

Dicit autem Plinius, si creditur, quod serpentis caput etiam si cum duobus evaserit digitis, nihilominus vivit.
...

Narrat Plinius Secundus (N. H. 32,7): 'Ex Indico mare torpedo etiam procul et e longinquo, vel si hasta virgaque adtingatur, quamvis praevalidos lacertos torpescere, quamlibet ad cursum veloces alligare pedes.'
...

Animalium omnium in aquis viventium nomina centum quadraginta quattuor Plinius (32,142) ait"

Lehet nekiállni, Isidorust is későbbinek minősíteni. :))