Most már több hozzászólásra válaszolok, mert igen sokan estetek a torkomnak egyszerre. Persze én meg mindannyiótokénak estem elsőre. :)

Szóval:

- Nem vagyok érintett, és nem vagyok szaros provokátor sem. Egy ember vagyok, akinek szúrta a szemét a sok verbálszemét.

- Nem én vagyok Puzsér. Én én vagyok. Ő meg ő.

- Nem azért jöttem, hogy a fikázókat fikázzam, hanem mert érdekelt, hogymit írtok eről a műsorról. Nekem sem tetszett maradéktalanul az, amit a képernyőn láttam, de az sem, ahogyan sokan erről írtatok. Persze itt ez a stílus megy, ezértén is kemény voltam. Meg is lett az eredménye. Most a nyakamon egy halom haragos emberel mosakodohatok.

De nem teszem.

Mondjátok a véleményeteket, én meg az enyémet.

- A Rambot azért emlegetem annyit,mert szerencsétlen Para Kovács belekényszerítőzte magát abba a kellemetlen szituációba, hogy csak azért, hogy Puzsérral szembehelyezkedhessen, elkezdte dicsérni a Rambot és a Die Hardot. Oké, rendben, van akinek tetszenek ezek a filmek. Van bennük sok-sok erkölcsi tanítás, és sok igazság a hétköznapokra. Nyilván ezektől a filmektől is olyanok az amerikai hétköznapok, hogy a gyerekek az apu sörétesével pörkölnek a tanárok segge alá.
Mert hiszen a konfliktusokat így oldjuk meg mi tévéből kulturálódott emberek.

- Nem kötelező tévézni? Nekem nincs is tévém, illetve van, de levittem a pincébe. Nem érzem szükségét, hogy az agyamat mosassam. Csak néha nézek meg barátoknál, ismerősöknél egy-két műsort, és a Gang az éppen ilyen volt.