A geostacionárius pálya abból a szempontból jó, hogy a Föld egy adott területét lehet megcélozni állandó jelleggel. Abból a szempontból nem jó, hogy kiesik a napnak nagyjából az alkonyat és a hajnal közötti része (kicsit kevesebb).

De a tükröt a nap 24 órájában forgatni kellene. A vékony kis tömegű tükröt a fénysugár letolná a geostacionárius pályáról, azaz a pályán tartás is energiaigényes lenne. Ott van még a tükör kifeszítésének a problematikája, ha nincs kifeszíve, akkor szóródik a fény és az egész semmit sem ér. 36000 km (geostacionárius pálya az emlékezeteim szerint) a távolság, a legkisebb eltérés a síktól használhatatlanná tenné a dolgot, mert a fény elmenne a vakvilágba. Na és a hőtágulás problémája is reális, nem is beszélve, hogy az űrben is van valamennyi anyag, amely egy vékony fóliát hamar tönkretehet, bár nem tudom, hogy a geostacionárius pályán ez mekkora veszély.

De továbbra is az alapprobléma a naperőművek alacsony hatékonysága.

WNS