Korrekt elemzés.

Még annyit hozzátennék, hogy a történelem során a rabszolga mindig mindenütt fogyóeszköznek számított, semmiképpen sem megújuló erőforrásnak. Lokális kivételek voltak, azaz néhány gazda jól bánt a rabszolgáival. De ez rendszerint gazdaságilag irracionális döntés volt, és versenyhátrányt jelentett.

Egy rabszolga ára szinte sohasem vol olyan magas, mint egy rabszolga gyerekének a felnevelésének a költsége, azaz olcsóbb volt venni egyet, mint kitermelni (kivétel a konfederációs államok). Ha a rabszolgának más rabszolgától gyereke lett, azt megölték. Ugyancsak, ha a rabszolga munkaképtelenné vált (megsérült, megöregedett, etc) ugyancsak megszabadultak tőle.

Ugyancsak ide tartozik,hogy a rabszolgák jellemzően (90%) férfiak voltak, a nők munkaereje csak néhány területen volt érdkes, ők voltak a cselédek (de nyilván kevesebb cselédre volt szükség, mint fizikai munkásra) de gyapotot ők is tudtak szedni, emiatt a konfederációs államokban keresettek lettek.

Rabszolgahiányos időkben a rabszolgák ára felment, így életük védelme, kizsákmányolásuk csökkent, ha a kínálat bőséges volt, akkor pedig a rabszolgák körülményei rendszerint rosszabbodtak.

A rabszolgatartó társadalmak összeomlását, pontosan a rabszolgaforrások kimerülése (pl. a rabszolgákat adó terület elnéptelenedése vagy katonai hatalom megingása, és az így kieső hadifogoly rabszolgák kifogyása)okozta úgy az ókorban, mint a későbbi korokban is. A rabszolga munkaereje iránti igényt igazából a gépek megjelenése szüntette meg, a gépek ugyanis a rabszolgáknál is olcsóbbak.

Wouldnotsayso