"a számítógépes hasonlat alapjaiban hibás, mert csak akkor lenne jó, ha azt mondanánk, hogy a számítógép feltalálói maguk sem ismerték a működését."

Nem hibás a hasonlat, mert én a FELHASZNÁLÓKRÓL beszélek. Közel 1 milliárd PC van a világban. A FELHASZNÁLÓK közül jó, ha minden tizezredik ismeri a működési elvet! De azt is csak alapjaiban!
A bagdadi elemből olyan nagy számú példány ismert, ami kizárja az egy embertől való származtatást. Pont ezt irod a következőkben: " a bagdadi elemekkel kapcsolatban csak úgy lehet igaz, hogy az eszköz vagy a leírása készen volt, így a használóinak valóban nem kellett ismerniük a működési elvét."

" ha gondolod erről még részletesen is beszélhetünk, pl. írd le, hogy hogyan fedezik fel azt a valamit (kiran azt írta két féle fémet tettek az ecetbe, és megnyalta vki. kérdezem én ismersz te vkit, aki beletesz kétféle fémből készült kanalat az ecetes üvegbe, aztán a két fém végét a nyelvéhez érinti? ismersz? ha igen, ha nem, akkor meséld el, hogyan jut el ettől a tapasztalattól a fémbevonásig!?)"

Egy egszerű folyamat, mint pl, az elektrolizis (tulajdonképpen erről van szó) természetes úton is előfordul. Közismert jelenség pl., hogy meleg, trópusi tengervizben a vasat nem tartalmazó (pl. bronz) és vasalkatrészek a hajókon reakcióba lépnek egymással, ami a vastárgy gyors pusztulásával jár. Egy ilyen jelenség épp eléginditó ok lehet egy, a tapasztalati tényeket befogadni képes elme (svsz: a "feltaláló")számára, hogy megpróbálja reprodukálni a jelenséget.
Emlékszem, hogy egyszer egy vetélkedőn gyerekeknek is adtak ilyen áramfejlesztési feladatot, és ott a narancsba kellett dugni a két fémtárgyat.. :)))) Sőt, pár hónapja az RTL-en futó Túlélőshowban is volt ilyen, amikor a pacéknak az igy üzemneltetett zseblámpával kellett bemennie egy töksötét barlangba, a következő feladatot tartalmazó boritékért...

"azt azért nehéz elképzelni, hogy egyszer csak ne lett volna szükség arannyal történő bevonásra!"

Volt, és a sokkal nehézkesebb - és anyagigényesebb - aranyfüst eljárást használták.

Mondok még egy érdekeset: a navajo indiánok egy csoportja, azt hiszem Mesa Verdében Kr.e. 1000 körül felfedezte, hogy ha egy kagyló külső felére gyantával mintát rajzol, majd a kagylót az agavé-kaktusz erjedt levébe dobja, a kagylón domború kép keletkezik ott, ahol a kagyló felületét gyanta fedte, tehát nem tudta lemarni a sav.
Ezt az eljárást hivják ugye damaszkolásnak, amit ugye Damaszkuszban fedeztek fel, és a hires kardokat diszitették emigy. Na akkor, az indiánok a damaszkolás feltaláládsa előtt már ismerték az eljárást, de azután elfelejtették. Ui. nem volt szükségük rá..... A régészeket ez némileg gondolkodóba ejtette, a diffuzionistákat meg kétségbe.. :))))))