Jogászok gyűlése Balatonfüreden - Mádl Ferenc köztársasági elnök beszéde
MTI, 2004. május 20.

AZ EURÓPAI UNIÓ ALKOTMÁNYSZERZŐDÉSE ÉS A MAGYAR ALKOTMÁNY

"Különösen feszültté válik e kérdés, ha az alapvető jogok érvényesülésére fordítjuk tekintetünket. Mit tapasztalunk? Az alapjogok védelmi mechanizmusai terén nem egyszerűen a jogrendszer megkettőződését, hanem egyenesen megsokszorozódását tapasztalhatjuk. Valójában az emberi jogi védelem olyan megsokszorozódása indult meg, ami előbb-utóbb a helyzet tisztázását teszi szükségessé. A nemzeti alkotmányok feladata az alapjogok védelme. Erre ráépül az Emberi jogok európai egyezményének jogvédő mechanizmusa, a strasbourgi bíróság joggyakorlatával. Az Európai Közösségek Bírósága pedig 1969 óta ismeri el, hogy az alapvető jogok védelme az Európai Közösség általános jogelvei közé tartozik. Ha az Alapvető Jogok Chartája - az Alkotmányszerződés részeként - a kötelező közösségi jog része lesz, immár a harmadik jogvédő dokumentum fog érvényesülni, legalábbis a közösségi joggal összefüggő kérdésekben. Tisztázandó lesz a három védelmi szint kapcsolata. Párhuzamosságok, következésképp zavarok léphetnek föl a két európai bíróság között, illetve az európai bíróságok és a nemzeti bíróságok viszonyában.

A legnagyobb veszély ebben a zavaros helyzetben az, hogy a két európai bíróság gyakorlata az egyes alapjogok értelmezésében eltérhet, ami jogbizonytalansághoz vezethet. Különösen nehéz helyzetbe hozhatja ez a hazai bíróságokat, amelyek mindkét alapjogi dokumentumot kötelesek alkalmazni, és dilemma elé kerülnének, hogy melyik európai bíróság értelmezését kövessék. Olyan esetekben ugyanis, amikor az eset nem érinti a közösségi jogot, a magyar bíróságoknak az Alkotmányt és az Emberi jogok európai egyezményét kell alkalmazniuk. A jogalkalmazás egyezmény-konformitását a strasbourgi bíróság vizsgálhatja felül.

Ha a Charta kötelező erejű lesz, a közösségi jogot érintő kérdésekben a magyar bíróságoknak az Alkotmány és az Egyezmény mellett a Chartát is figyelembe kell majd venni, olyan tartalommal, ahogyan azt az Európai Bíróság értelmezi. Ha pedig a strasbourgi bíróság gyakorlata ugyanazon alapjog esetén eltér a luxemburgi bíróság gyakorlatától, akkor a magyar bíró az Egyezmény és a Charta által állított követelményeknek nem tud egyszerre megfelelni. Nem kell mondani, ez milyen mértékben veszélyeztetné a jogbiztonságot. Ezért különösen fontos, hogy az Alkotmányos Szerződés Tervezete kifejezetten felhívja az Európai Uniót, hogy váljon taggá az Emberi Jogok Európai Egyezményében. Ezzel megszűnne az eltérő jogértelmezés és a konfliktus lehetősége."