Afrikában le lehet így vezetni, ott nincs semmi. De a fejlett ipari országok infrastruktúrája nagyon drága, nem éri meg lerombolni.

Az elszegényedés és a különbségek növekedése a pénzügyi rendszer hibája, azon lehet változtatni...ha akarnak rajta egyáltalán változtatni.
Az lenti ábrán két fejlődési pálya látható (Németország), az optimista verzió szerint 2030-ig lineárisan nő a gazdaság, a pesszimista szerint 2030-ig 0%-ra lassulunk.
Az első verzió szerint 2030 körül tetőzik a munkával kereshető jövedelmek összege. Az annyit jelent, hogy a továbbiakban elkezd csökkeni a dolgozó népek fizetése reálértékben. (Gyakorlatilag a kamatok fizetése beépül a termékek árába, mivel a cégeknek jelentős tartozásaik vannak a bankszektor felé. Már ma is átlagosan 33% a kamat a termékek árában.)

A második verzió szerint a 2000-es évektől lelassul a gazdaság. Ennek az lenne az eredménye, hogy már most elkezdenének csökkeni a reálkeresetek, és 2030-ra esetleg balhé lenne belőle.
Persze mindez kitolható, ha nagyobb gazdasági növekedést produkálunk, ami megközelíti az átlagos kamatlábat (5-7%). Ha még ennél is gyorsabban fejlődünk akkor nincs semmi gond, tovább nőnek a jövőben is a fizetések...