"Egyébként az MFB-be a Fidesz semmilyen pénzeket nem tett át, hanem az MSzp képzett egy hatalmas tartalékot az ügyletek után. Csodálkoztam volna ha erről tudsz valamit. "

Előbb egy korábbi hozzászólásod elejére válaszolok (a végére már válaszoltam). Nem tudom hogyan tudott volna tartalékot képezni bármiből is, ha már eleve egy hiánnyal meglevő költségvetést vettek át a szocik. Tartalékot max. az előző kormány tudtt képezni, de ők is csak akkor, ha sufficites költségvetésről beszélünk (az általános költségvetési tartalék csupán a töredéke a teljes hiánynak, de még a 300 mrd-be kerülő 2x100 napos programoknak, így erről nem is érdemes beszélni, mint tartalék képzésről - bár szerintem te életedben most hallasz először a költségvetés általános tartalék keretéről). Mivel a Fidesz 6,5%-os áht hiányt hozott össze, így sufficites költségvetésről nem beszélhetünk, csak deficitesről. Amit a szocik csináltak az nem valamileyn tartalékként felhalmozott pénz elköltése volt (ismétlem, ha ilyen lett volna, az a 6,5%-os hiánynak mondana ellent), hanem a deficit további növelése volt.
És most jövök a válasszal a 771-es hozászólásodra. Ugyanis a deficitre a fedezet a magyar gazdaság, illetve annak növekedése***. A túl nagy deficit ugyan nem jó, mert elszívja a levegőt a vállalkozások elől, tehát közgazdaságilag az lett volna a legjobb, ha a szoci kormány már a kormány átvétele napján egy Bokros II. csomagot valósít meg. Igaz, annak rövidtávú politikai hatásai miatt még az őszi önkormányzati választásokat sem érte volna meg az új kormány. Ezért a kormány inkább teljesítette az ígéreteit és azóta is teljesíti (azt elismerem, hogy vannak ígéretek, amik teljesítése a 0-hoz állnak közelebb, de még 2 évük hátra van). Így inkább a lassabb gazdasági kiigazítást választották, amiknek a gazdasági eredményei csupán a tavalyi év III. negyedévében jelentkeztek először. És azóta is folyamatosan javul a magyar gazdaság teljesítménye. Vagyis az áht csökkentéséhez a gazdaság megadja a fedezetet.
Inkább a politikai erőkön múlik, hogy van-e bátorságuk az áht hiányát csökkenteni. László Csaba ugyanis abba bukott bele, hogy nem volt kellő ereje a kormánypárti frakciókkal szemben a szigorú fiskális politikát érvényesítenie. Draskovics LaCsa gazdaságpolitikáját követi, azzal a különbséggel, hogy ő ezidáig féken tudta tartani a kormánypártok osztogató kedvét, a gazdaság szereplőivel is javítani tudta a kapcsolatot és Járaival is ki tudott egyezni (LaCsának ez volt a legnehezebb, pedig a Fidesz-kormány Chikán korszakában LaCsa Járai alatt államtitkárként dolgozott, mert Járai LaCsát tette be Draskovics székébe 98-ban a kormányváltáskor). Vagyis a mostani szigorú fiskális politikával az áht hiánya a maastrichti kritériumoknak megfelelő mértéküre csökkenthető lesz 2008-ra anélkül, hogy Bokros II. csomagra lenne szükség. LaCsa alatt is volt egy sikeres 70 mrd-os évközbeni megtakarítási program és z áht hiánya is 9,5%-ról 5,9%-ra mérséklődött. Ez világviszonylatban is figyelemre méltó.

Az idei évi Draskovics csomag oka a tavaly november 28-i 300 bázispontos jegybanki alapkamat emelés. A megnövekedett kamatterheknek a fedezetét elő kellett termteni, ki kellett gazdálkodnia a költségvetésnek. Ugyanis november 28-ra, a jegybanki döntés idejére a költségvetés sarokszámait már elfogadta a parlament. Azon módosítani egy új költségvetés készítésével és parlamenti megvitatásával lehetett volna. Ráadásul nem is lett volna értelme, mert nem tartom valószínüleg, hogy az ellenzék konstruktív ötletekkel állt volna elő azok után, hogy 1600 mrd-os plusz kiadásokat (lakástámogatástól a mezőgazdaságon át az egészségügyig mindenre több pénzt akartak) és 500 mrd-os bevétel kiesést (ez pedig az adócsökkentési javaslataik) nyújtottak be a parlamentnek. Ergo, ha új költségvetést tárgyal a parlament és elfogadja az ellenzéki javaslatkat, akkor a hiány kétszámjegyűre nőne az idén - ami tovább bizonytalanítja a befektetőket, ami még magasabb alapkamatemeléssel járt volna, ami után még magasabb kamatterheket kellene a költségvetésnek fizetnie.
LaCsa lemondatási indoka igaz is volt meg nem is. Tényleg nem sikerült 4,2%-ra levinnie az áht hiányt, hanem "csak" 5,9%-ra 9,5%-ról. De a lemondatásának a valódi oka az volt, hogy akármilyen jó szakember is, a politikában nem volt elég érdekérvényesítő képessége, és nem tudta a saját frakciójának az osztogató igényét eléggé visszaszorítani (emlékezhetünk, az utsó pillanatban engedett a nyomásnak és egy 50mrd-os önkormányzatoknak való plusz támogatást jóváhagyott). Márpedig egy pénzügyérnek nem elég jó szakembernek lennie, a PM döntéseit is érvényesítenie kell tudnia a politikai viták során.

"Ha te elhitted László "Állandóan elbukott költségvetéseket benyújtó" Csabikától hogy a 100 napos program nem jár külön kiadásokkal, akkor te magad ismered be hogy a 300 milliárd forint igenis bevétel volt, amiből fedezték a 100 napos osztogatás költségeit. Ezt mondta Lászó is hogy megvan a fedezet a 300 milliárd által.Tehát lenyúlták a pénzt osztogatásra és nem az államadósság csökkentésére fordították.
Ha nem lett volna ott a 300 milliárdos bevétel és ha a Fidesz tényleg 6,5% hiány csinált volna, akkor ehhez a 6,5-höz a 300 milliárdot meg a 3%-os egyszeri tételeket hozzáadva 12% -os hiányt kellett volna kapni. Szóval mitől nem bevétel az a 300 milliárd? Vagy miért csak 9% lett az a 12%?"

Erre a részre külön kitérek. LaCsa soha nem mondta, hogy a 2x100 nap nem jár külön kiadással. Te magad is írod, hogy azt mondta, hogy a fedezet van meg rá (a gazdaság növekedéséből). A fentiekben kifejtettem ezt bővebben. A számításaid is éppen ezért rosszak, mert eleve rossz alapról indulsz ki.

*** Segítségül annyit, hogy a Bokros-Surányi páros 2 lépésben előkészített intézkedéseinek (3 intézkedés sorozattal) hatására az államháztartás kiadásai a nemzetgazdaság központosított jövedelmein kívül jelentős mértékben a nemzetközi pénzpiacokról automatikusan felvett pénzeszközök útján finanszírozható, míg az államadósság növekvő terheit a nemzetgazdaság jövedelemtermelő-képessége határozza meg.
Gondolom a monetáris politikában jártas kartácsak, mint krz, manhattan, elemes, vpe, szkd, tüzes fal, zsele5, útlegeázodás ennek technikai részleteit is ismerik, és fejből tudják az 1995.12.31., 1996.12.31-i intézkedések, illetve azt is, hogy Járai MNB elnökként milyen módosítást tett a 2001. évi LVIII. Törvény 17.§-nak a megalkotásával.
Tehát nem kell izgulnod, nyugodtan érvelj az álláspontod mellett az adóssággal kapcsolatban, majd a fentebb megnevezett kartácsak kisegítenek technikai részletekkel, ha elakadsz (legfeljebb megemlítik Járai 1998-as pénzügyminiszteri intézkedéseit is, hogy még pénzügyminiszterként miért nem alkalmazta a 97.01.01-re elkészült pénzügyi konstrukciót, amely megfelelelő feltételeket teremtett az EU-s követelte elvárásoknak, amelyek ugyan ellentétben voltak a későbbi, jegybankelnöki intézkedéseivel, mint pl. a fentebb említett 2001. évi törvény kidolgozása) :)