SZICÍLIAI PADLIZSÁNRAGU

Hozzávalók:

2 fej vöröshagyma
2 padlizsán (összesen kb. 1 kiló)
2 szál halványító zeller
1 kis üveg kapribogyó
15 deka magozott, fekete olajbogyó
4 deka fenyőmag
1+ 1 deci olivaolaj
só és frissen őrölt bors
1 doboz 40 dekás hámozottparadicsom-konzerv
3 púpos evőkanál mazsola
1 evőkanál cukor
4 evőkanál vörösborecet
3 maroknyi friss bazsalikomlevél

Elkészítés:

Ennek az ételnek a készítése csakis akkor haladós, ha minden előkészítve hever a kezem ügyében. Ezért szép sorban nekilátok a hozzávalóknak, aztán már csak annyi marad hátra, hogy egy 30 centi átmérőjű, mély serpenyőben vagy lábosban összerotyogtassam őket.

A vöröshagymákat megpucolom, vékonyan felkarikázom, és a szeleteket szűk 30 percre hideg vízbe áztatom, hogy veszítsenek valamicskét a nyers erejükből. Amíg ez megtörténik, tovább ügyködök. A padlizsánok végeit levágom, aztán a lila hurkákat 2 centis kockákra darabolom. Utána a halványító zellerszálakat centis csíkokra szeletelem, majd jöhet a kétféle bogyó. A kapirbogyót és az olajbogyót lecsöpögtetem, aztán az utóbbit apróbb darabokra vágom.

Ennyi aprítás-vágás-darabolás után előveszem a nagy serpenyőmet, és mérsékelt tűzőn kevergetve aranyszínűre pirítom benne a fenyőmagokat. Amikor ezzel megvagyok, az illatos magokat kiköltöztetem, és a serpenyőbe beleöntök 1 deci olivaolajat. Megmelegítem, majd kevergetve megpárolom benne a padlizsánkockákat. Kb. 15 percre van szükségük ahhoz, hogy ne túl-, hanem csak kellemesen megpuhuljanak, aztán kiveszem őket a serpenyőből, és kicsit megsózom, megborsozom. Helyükre beleszórom a zellercsíkokat, és miután úgy 5 perc alatt kevergetve ezeket is megpuhítottam, megint kiűrítem a serpenyőt.

Az aranyló fenyőmagokkal, a puha padlizsánkockákkaé és a megpárolt zellercsíkokkal elkészültem, tehát eljött a hagyma ideje. A hideg vízben ázó karikákat leszűrőm, papírtörlőn lecsepegtetem, és az eddig már jó szolgálatot tett serpenyőbe beleöntök még 1 deci olajat. Gyengéden megmelegítem benne, aztán ráérősen, egyszer-egyszer megkeverve megfonnyasztom az olajon a hagymát. Ezzel nem szabad sietni, mert akkor esetleg leég. Márpedig úgy jó, ha a karikák színe aranybarnává, az állaga pedig szinte édesen omlóssá változik a kb. 20 perces párolás során. A puha hagymára aztán levével együtt ráöntöm a hámozott paradicsomot, és a serpenyőbe beleteszem a darabokra vágott olajbogyót, a lecsöpögtetett kapribogyót, valamint a megpirított fenyőmagot is. Ezután megmosom a mazsolát, azt is belekeverem az edénybe, és mérsékelt tűzőn 15 perc alatt összefőzöm az egészet.

Az utolsó felvonás következik. A pikáns hagymás-paradicsomos alapba beleforgatom az előkészített padlizsánkockákat és zellercsíkokat, majd belekeverem a cukrot és a vörösbor-ecetet. 10-15 perc alatt összeforralom a pikáns egyveleget, aztán megkóstolom. Ha kell, akkor megsózom, megborsozom, esetleg teszek még bele cukrot vagy ecetet: úgy ízesítek, hogy az édes és a savanyú lehető legharmonikusabb együttese szülessen meg. Az apróra vágott bazsalikomot pedig csak a legvégén keverem bele a caponatába, mert ahogy langyosra hűl, közben lágyan átveszi a fűszernövény varázslatos aromáját. Pirított kenyérszeleteken önmagában vagy ünnepi lakomákon sült húsok kísérőjeként szoktuk enni.

4 adag lesz belőle.