notwe:
"Az empirikus kitétel általában túl szigorú követelmény, igazából csak a tudományban használható. A hit szempontjából teljesen mindegy, hogy Isten hatása empirikus-e, elég, ha rám hatással van és kész."
En nem isten hatasarol beszeltem. Errol nincsen ertelme beszelni. En a hitnek a viselkedesre, az eletvitelre gyakorolt hatasara utaltam.
"Pragmatikus szempontból ez éppen olyan empirikus hatás, mint a többi. Jobban érzem magam, a többi csak értelmetlen vita. (azon, hogy az Isten vagy a hit önmagában okozta-e)"
Tenyleg ertelmetlen volna ezen vitazni. Mi az, ami empirikusan vizsgalhato? A hivo ember viselkedese. Akkor pedig csak errol - azaz a hit megnyilvanulasairol - van ertelme beszelni.
"Önmagában szerintem ez még nem probléma. Az ember szívesen mondja el a véleményét (milyen hurkát evett tegnap stb.)"
Altalaban nem az tapasztalhato, hogy a hivo emberek csupan a velemenyuket kozolnek. Nem ugy adjak elo a mondokajukat, hogy pl. "amiota Buddha tanitasait kovetem, sokkal jobb a kozerzetem", hanem ezeket a tanitasokat posztulatumkent kezelik es kovetkezteteseket vonnak le belole. Peldaul elfogadjak dogmakent a lelekvandorlas tanat, ami fikcio.
"Ami viszont zavar, hogy sokan a hitet megpróbálják (pont a szekták és pár negatív példa hangoztatásával) valamiféle eredendően rossznak, kiiktatandónak beállítani."
Lehet, hogy vannak ilyenek is. En nem tartozom kozejuk.
