Egyebkent nem is az a problematikus, ha valaki ertelmetlen vagy eldonthetetlen allitasoknak igazsagerteket tulajdonit. Ennek onmagaban nincsen jelentosege.

Mivel nem vagyok teljesen hijan a kepzeloeronek, en is vidaman el tudok kepzelni fiktiv vilagleirasokat. Peldaul el tudom kepzelni, hogy isten nem mas, mint egy metaszintu programozo, es az o alkotasa a vilagegyetem. Ebben nincsen logikai ellentmondas. Az allitas faktualis erteke ketsegkivul 0, mert nincsenek empirikus kovetkezmenyei. Ez onmagaban nem baj. Ha egy ilyen allitas kedvezoen befolyasolja a viselkedesemet, en habozas nelkul dontok amellett, hogy ugy szemleljem a vilagot, mintha az allitas igaz lenne. Es ez nem hazugsag, mert nem tulajdonitok az allitasnak egyertelmu igazsagerteket. Tehat a fikciomat nem nevezem ismeretnek.

A problemak akkor kezdodnek, amikor valaki egy ilyen fikciot ismeretkent, sot bizonyossagkent el meg, es feladatanak tekinti, hogy errol masokat is meggyozzon, szektat alapitson, tagokat toborozzon es igy tovabb.