Hát ezen elvitatkozjatunk, hogy a kölcsönös segítségnyújtási szerződés szövetség-e vagy sem. Szerintem meg nem. A szövetség többet jelent: nem csupán a bajban való támogatást, hanem a közös szervezetet, pl a baj megelőzését is (a közös erő elrettentő ereje révén).
Közös szervezet megvan, elrettentő erő megvan amúgy is, épp a szövetség miatt, amin nem változtat, hogy nincs közös katonai szervezet a franciák meg a többi részes NATO állam között.
Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.
Minden kölcsönös katonai segítségnyújtás egyben szövetség, de nem minden szövetség egyben katonai segítségnyújtás is.
Franciaország tehát politikai szövetségesünk, a NATO politikai döntéshozó szerveiben részt is vesz, de katonailag nem szövetségesünk.
Épp a kölcsönös segítségnyújtás miatt katonai szövetséges is. Az, hogy nincs benne a katonai szervezetben, csak annyit változtat, hogy a katonáiknak nem az egységesített parancsnokság parancsol.
A vádlott javára elv nem jelent a bíró részére értelmezési kötelezettséget. Én legalábbis ilyesmiről nem tudok, de ha adsz egy hivatkozást erre a tételre (tv., paragráf, ilyesmi), akkor készséggel belátom a tévedésemet.
Hát nekem a "nullum crimen sine lege" bőven megfelel. Ha a joxabály képtelen egyértelműen megfogalmazni, hogy pontosan hogyan is követhető el a bűncselekmény, akkor leves. Ugyanis ekkor nem állapítható meg egyértelműen az elkövetett cselekmény tényállásszerűsége.
Az idegenlégió meg igenis idegen. Szerintem a jogalkotó kifejezetten erre gondolt, amikor a törvényt meghozta. :-)))
Szerintem meg inkább arra, hogy végre lecserélje ezt a baromságot:
Bűncselekmény a népek szabadsága ellen
154. § Az a magyar állampolgár, aki népelnyomó fegyveres alakulatba önként belép, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kicsit sietett 1999-ben, ezért lett ilyen rossz a vége. :-)))))
