Azthiszem befér ide az alábbi kis túrám (bicaj) leírása, jó olvasgatást.
Két keréken a Magas-Tátrába, avagy 9nap, és 750kilométer vázlatos története.

1. nap: Győr-Szob
Hát a Győr-Komárom szakasz nem sok látnivalót tartogatott, maximum nagy forgalmat, és csodálhattuk a rengeteg biciklizni(traktorozni,lovaskocsizni) tilos táblát, Komáromtól már érdekesebb a terep, Almásfüzitő igazán üdítő látvány a romokban álló timföldgyárral, de legalább itt van kerékpárút (bár borzalmas állapotú), Dunaalmáson érdemes jobbra lekanyarodva megpihenni a malomnál a Dunaparton (fürdést csak fejlett immunrendszerűeknek ajánlom), Dunaalmás,és Neszmély térségében az útszéli kutak vize eléggé érdekes, záptojásszagú, állítólag ez helyi jellegzetesség, többen kocsival jönnek, és kannákkal hordják a "gyógyvizet", nekem nem ízlett.
Almásfüzitőtől egészen Lábatlanig folyamatosan házak között haladunk, néhol nagyon jó kerékpárút is van. Tát előtt egy irgalmatlanul hosszú, és monoton egyenes szakasz következik, a régi időkben ez volt az ország leghosszabb egyenes útszakasza, ide járt ki a jónép megnézni, hogy mennyivel megy a kocsija.Tát után már integet az esztergomi bazilika kupolája, a város nem túl jellegzetes, látnivaló csak a bazilika, és a dunapart körzetében akad, itt következik az út első "komoly" emelkedője, ami a bazilikához visz fel, érdemes megállni, és megcsodálni a kilátást.
Esztergom után fasorral szegélyezett úton tekerhetünk tovább, Visegrád irányába, a táj gyönyörű, jobb oldalon a szamárhegy, bal oldalon pedig egy terjedelmes hegység szikláit látjuk (a nevét nem tudom), a szamárhegy mellett egészen a parton visz az út, igazi nyaralóövezet ez, és van egy erreszabott kis élelmiszerbolt is ,ami általában nyitva van, itt érdemes lebonyolítani a napi vásárlást.Fürödni vágyók betérhetnek jobbra egy kis bevezetőúton a búbánat-völgybe, ahol több tó is található, fürdési, és sátorverési lehetőséggel.
Továbbhaladva elérkezünk Basaharc-hoz, itt balra lekanyarodva érjük el a szobi révet, az átkelésért fizetendő összeg rendkívül csekély biciklistől is.
Szobon a rév mellett jobbra egy füves, parkos partszakaszt találhatunk, itt érdemes tábort verni éjszakára, a néhai
CAMPING-ben ki lehet könyörögni egy ingyen zuhanyozást, utána pedig megcsodálhatunk egy igazi dunakanyari naplementét.

2. nap:Szob-Potor
Jóreggelt, még párás harmatos ködök fetrengenek a Duna felett, de az első vontatóhajó dohogására sikerül felébredni, fázós nyári hajnal, táborbontás után vissza a révhez (felfrissülés az itt található "kék kútból"), és irány felfelé, Szob-ba beérve az első útelágazásnál találunk élelmiszerboltot (reggeli), utána tartsunk mindíg jobbra, az Ipoly völgye felé, az első elágazásnál (Letkés-Márianosztra)Letkés felé vesszük az útirányt, reggeli kerekezés könnyű terepen, soksok látnivalóval, immáron az Ipoly-Duna nemzeti park területén, szép rendezett falvakon keresztül visz az út (Ipolytölgyes,Vámosmikola), amely
egy kicsit egyhangúvá válik, amikor kiérünk a hegyek közül, apropó hegyek, még bele sem lendül az ember a sík terepen a tekerésbe, pár faluval odébb bizony elhagyjuk az Ipolyt, és megmásszuk picit a Börzsöny nyúlványait (Vámosmikola után), a Kemence előtti szakasz eléggé húzós, lépcsős emelkedőkből áll, itt már érezteti a hatását a csomagtartóra helyezett 9napos civilizáció (ruhasátorkajaszerszámokhálózsákstbstb), a tetőre felérve megcsodálhatjuk a kemencei víztározót (és annak pár éve átszakadt gátját, ami teljesen elöntötte az alatta található falvakat), innen egy vidám gurulással érünk Kemence faluba, majd tovább Berenceapátin keresztül Parassapusztáig.
Készítsük az útleveleket!
Parassapusztán lépjük át a határt, majd Sahy(Ipolyság) belterületén az első elágazásnál jobbra fordítjuk a kormányt Slovenské Darmoty-Vel'ky Krtís (Nagykürtös) felé, és folytatjuk utunkat a lapályos Ipolyvölgyben, apró falvakon visz keresztül a gyér forgalmú, de nagyon jó minőségű út.Sklabina-tól Vel'ky Krtís-ig hosszú enyhén emelkedő, forgalmasabb útszakaszon pedálozunk, egészen a városig.
A város, hát, nem sok látnivalóval kecsegtet, nem is érdemes sokat itt időzni, és a nap is a végére jár, tovább haladunk Losonc (Lucenec) irányába.
Velky Krtys után kertvárosi részen pár emelkedővel is meg kell küzdeni, az éjszakai szállást pedig Potor nevű falu végén az útkereszteződésnél balra lévő elhagyott területen érdemes leverni. Innen gyönyörűen láthatjuk, hol is kell elindulni másnap, egy szép egyenes, meredek emelkedő tárul elénk..lelkesítő:-)

3. nap:Potor-Ceske Brezovo
Mint előző nap megállapítottuk, tényleg hatalmas emelkedő következik, ennek ellenére inkább visszagurulunk a falu elején lévő boltba reggelizni, hogy újult erővel vágjunk neki a napi tekerésnek.
A hosszú emelkedőn először nyílt terepen ,majd erdőben halad és szerpentínszerűen kanyarog felfelé,ezt követően klassz lejtő és soksok kilométeren keresztül egyhangú a táj, erdőből ki, erdőbe be, mindezt egy eléggé nagy forgalmú úton, völgybe le, hegyre fel, az egésznek hullámvasút jellege van,Luborec falu után balra az elénktáruló völgyben balra megtekinthetjük Halic kastélyát egy dombon, impozáns látvány. Ezután Tomásovce nevű településen kerekezünk át, ami már Lucenec (Losonc) része, itt az út jobbra fordul,és bevezet Losonc belvárosába, innen Rimavska Sobota (Rimaszombat) irányába hagyjuk el a várost, egy nagyon forgalmas főúton (E571),nem is tekerünk rajta sokat, csak megmászunk egy nagy emelkedőt, és a tetején egy kis úton Kalinovo felé kerekezünk tovább.
Hosszú, egyenes, kihalt úton gurulunk be a déltájban nagyon csendes kis faluba, ahol a központban található néhai túlméretezett állami áruház még működő élelmiszerosztályán intézhetjük a napi bevásárlást+az ebédet.
...falut elhagyva Kokava n. Rimavicou felé vesszük az irányt,Breznicka falunál keresztezzük az Ipolyt, itt még nagyon csekély kis patakocska, de még kellően tiszta egy arcmosáshoz.
Majd északnak fordul az út egy szép kis patakvölgyben, elhagyatott vasúti sinpálya mellett visz az utunk, mígnem, bizony ma eléggé korán beérünk Ceske Brezovo faluba, és a faluvégén olyannyira ideális táborhelyet lelünk a focipálya mellett a patakparton ("pottyantós" wc all inklusive), aminek nem lehet ellenállni.

4. nap:Ceske Brezovo-Cervena Skala (Vöröskő)
Ezen a reggelen még nem is sejtettük, hogy a túra egyik legdurvább napja következik..
Reggeli után (a falu közepén van a bolt), gyönyörű tájon nagyon jó úton tekerhetünk, bár közvetlenül a falu után van egy olyan szerpentín, ahol még állva tekerve is alig lehet felkapaszkodni (ez áll az összes komoly szerpentín belső ívére), majd elfordulunk keletre Rimavska Bana (Rimabánya) felé (másik irány: Kokava n. Rimavicou),ahol szintén egy patakvölgyben haladva nagyon jól lehet száguldani (végig lejt) ,forgalom nulla.
Rimabánya faluban ismét északnak vesszük az irányt Tisovec felé (másik irány délre:Rimavská Sobota), körültekintve már érezni, hogy nemsokára itt az igazi hegyek világa, persze sajnálatos módon szétbányászott hegyek, és döglődő monumentális ipari üzemek között vezet az út (Hnustá,Hacava), egészen Tisovec-ig, ahol balra fordulunk Muran-Telgárt-Vernár-Poprád irányba (Y alakú elágazás, balra Brezno, jobbra Poprad felirattal), az itt található barátságos benzinkútnál jó, ha megállunk erőt gyüjteni, ránk fog férni, hiszen az elkövetkező szakaszokra az autóstérképek is nagyon komoly hágókat jeleznek, persze itt még nem sejtjük mennyire komoly is lesz valójában.
Megkezdődik a taposás, a táj gyönyörű, a lelkesedés a tetőfokán, csodálatos szerpentínen érünk el az első magaslatra, a kilátás szinte Svájcot udézi, előttünk kies teknőszerű medence, az abból kiálló Klak nevű tűhegy, alatta a szolídan meghúzódó Muran faluval, csak a széthajigált töménytelen szemét, és autógumi ébreszt rá minket, hogy azért ez mégsem Svájc.
Murán közelebbről megnézve már cseppet sem bíztató hely, bizony mi is nyakunkat behúzva szakítottunk át rajta (mindenki döntse el miért, segítségül utalok kelet-Szlovákia kissebbségi etnikumaira)..szóval vissza a földre, történelmi pillanat, itt keresztezzük az első kristálytiszta iható vízű patakot (hajmosás bejátszott a jéghideg vízben).
Most akkor jöhet a feketeleves, kezdődik a szerpentín, a megtett kemény emelkedők után mindig táblák mutatják az újabbakat (15%) stbstb... a mellettünk nyöszörögve elhúzó teherautó hangját többször is hallhatjuk magunk felett újra ,és újra egyre halkabban, ami egyértelműen egy óriáskígyó szerpentín jelenlétére utal, nagyon lélekölő szakasz, főleg, miután beérünk az erdőbe..csak taposni, csak taposni....csak taposni, aztán fenyves, közeledünk az 1000 méterhez, a táj is kezd szépülni, csak az a fránya emelkedő nem akar elfogyni, de aztán csakcsak,sikerül felérkezni a hágóra, itt nyáron is szeles,és zord időjárás tud lenni, érdemes a nagy izzadás ellenére felöltözni, előttünk az Alacsony-Tátra, végre, az igazi nagy hegyek világa, a távolból integet a felhős Kralova Hola 1948méteres csúcsa is, ami az Alacsony Tátra keleti vége.
Az emelkedőhöz képest csekély, de gyors gurulás után érkezünk Cervena Skala faluba, ahol utunk a 66-os számú Banska Bystrica-Poprad utvonalba torkollik, miután kereszteztük a Garam felső folyását, a Garam völgyében vagyunk!
Itt le is pihenhetünk, ma már nem érdemes tovább indulni, ennyi hegy elég volt egy napra.
A hidegvizes zuhanyozás gondolatát is elvetjük, a faluba nincsen kedvünk betekerni, így az út mellett található benzinkútnál próbálunk meg jóllakni..(Chips-csoki), öltözzünk be nagyon az éjszakára, mert ha tiszta az idő, akkor bizony reggel deres lesz a fű a sátor körül, nyár derekán is, hiszen egy mély völgyben vagyunk, kb 1000méteren, 1500-as hegyek között.

5. nap:Cervena Skala-Velky Slavkov
A végigvacogott éjszaka után bizony eléggé didergős hajnalon indulunk tovább, Telgárt irányába felfelé a Garam völgyében, a tájra itt sem lehet panasz, csodálatos, lassan fölénk tornyosul a Kralova Hola tekintélyes csúcsa, mire beérünk Telgárt faluba, tipikus kis hegyi falu, egynéhány gyönyörű népies házzal, a falu közepén az út bal oldalán találunk élelmiszerboltot, ahol érdemes kiadósan megreggelizni. Itt álljon megjegyzésül annyi, hogy nagy valószínűség szerint Telgárt előtt fogunk először találkozni útszéli roma árusokkal, ők az Alacson Tátra főútjain szinte mindenhol jelen vannak, nem kell megíjedni
tőlük, bár elsőre érdekesnek tűnik a sok szobrozó ember az út szélén kezükben hatalmas vargányával, vagy szederrel, ill. más a hegyen megtalálható, és eladható élelmiszerrel.
Telgártból tovább haladunk a Garam mellett, a hegyek egyre közelebb jönnek, az út lassan átvált meredekbe, és következik az első hágó (sedlo Beník), előtte az út bal oldalán láthatunk egy gyönyörű vasúti kőhidat, egy oldalvölgy felett, valamint közvetlenül a hágó alatt megtölthetjük a kulacsokat a Garam forrásából (prámen Hrona).A hágó után továbbra is felfelé haladva elérjük Puste Pole-t, itt ágazik el az út jobbra a Szlovák-Paradicsom felé (67-es),és itt található a Vernári vasúti megállóhely (igaz a falu innen gyalog kb. fél nap járásra van).
Egyre vadabbak a sziklák az út mentén, kemény szerpentínen kanyargunk felfelé, amíg elérjük a vernári hágót, ahonnan nagyonnagyonnagy gurulás kezdődik, a kezdeti szakaszon szerpentínen gurulunk, bizony keményen kell tépni a fékeket, mert az út szélén szakadékok várják a vendégeket:-)) Főleg a szerpentín belső íveken kell vigyázni, inkább a hátsó fékre hagyatkozva, mert könnyű az orrabukás (még a csomag ellenére is), vagy a villatörés, ami mégrosszabb.
Vernárban a jobboldalon találunk egy egészen nagy élelmiszerboltot, a falu tiszta rendezett.Gurulásunkat a harsogó Vernársky-patak mellett egészen a Hernád völgyéig folytatjuk, itt áthaladunk a rendkívül lepusztult Hranovica falun (szinte a teljes lakosság roma), majd egy bizony kellemetlen szerpentínen, egy üdülőtelep mellett felkapaszkodunk a hirtelen elénkálló “Kecskehát” hegygerincre (Kozie chrbat), innentől kezdve már kint vagyunk a szeles, hűvös poprádi medencében, és elénktárul az impozáns, és gyönyörű acélkék, és szürke, vagy felhőbe burkolózó Magas-Tátra, hófoltokkal tarkítva.
Poprádon a sörgyári körforgalomból könnyen betalálunk a belvárosba, ahol érdemes szétnézni, gyönyörű sportboltok, és éttermek mindenhol, javaslom, keressünk egy jó kis Szlovák éttermet (az árak mindenhol szolídak), és próbáljunk ki egy juhtúrós sztrapacskát, vagy brzdát, nem fogjuk megbánni.
Poprádon elidőzhetünk, látnivaló akad bőven.
Poprád után Paprád Velka irányában egy mellékúton Velky Slavkov-ba (Nagyszalók)érünk, ahol két nagyon olcsó, és jó panzió áll rendelkezésünkre (penzion Mlyn (malom panzió), és penzion Agrostav, ahol a házigazda felesége magyar, itt végre megfürödhetünk meleg vízben, és rendes ágyban alhatunk, élvezzük ki a helyzetet!!

6. nap:Velky Slavkov-Chata Daniel
Végre egy pihentető éjszaka...a panzióban olcsón megreggeilzhetünk.
Majd folytatjuk az utunkat.A Magas-Tátra teljesen uralja az egész tájat, ha nem nézzük, akkor is érezzük a jelenlétét, lehengerlő, és óriási, ahogyan a 600méteres poprádi medencéből hirtelen 2600 méteres magasságba tör.
Velky Slavkov után balra tartva rátérünk a Poprad-Stary Smokovec főútra, és egy hosszú meredek emelkedő után érkezünk Stary Smokovecre (Ótátrafüred), igazi üdülőterep, rengeteg túristával, balra fordulunk, Strbske Pleso felé, itt a gyönyörű Tátrai körúton kerekezünk , szerpentínek ,lejtők ,üdülőtelepek, szanatóriumok, és harsogó patakok mindenfelé, fantasztikus látvány, ez a túra leggyönyörűbb napja.
Strbske Pleso (Csorbató) előtt meg egy izmos szerpentín áll elénk, ezen tekerünk fel a túra legmagasabb pontjára egészen 1355-méterre, körbekerekezhetjük a tavat, de számítsunk nagy tömegre.Ebből a tóból indul a Biely Váh, a Vág folyó egyik felső folyása.
Innen egészen Strba faluig gurulunk Tatranska Strba-n át, közben keresztezzük a nagyforgalmú Poprád-Ruzomberok útvonalat (vigyázzunk az átkelésnél), és átkerekezünk a Pozsony-Kassa vasúti fővonal felett is, közebn megtekinthetjük közép európa egyik legmagasabban fekvő fővonali vasúti állomását.
Strba után Vysná Sunava falú érintésével Liptovska Teplicka irányba tekerünk.
Szelíd dombok között visz az út, de gyakran visszanéz az ember a távolodó Magas-Tátrára, nemsokára útelágazáshoz érünk, balra Liptovka Teplicka, jobbra Králova Lehota, mi erre megyünk tovább, ez az út a térképeken csak földútként van jelölve, a valóságban azonban egy keskeny betonút, gyakorlatilag nulla forgalommal, épp, hogy egy autó elfér rajta, az út a Fekete Vág völgyében visz, nem nehéz terep, alapvetően folyásirányba, lefelé haladunk a gyönyörű szurdokban, elhaladunk a Cierny Váh víztározó mellett, majd a völgy végén, a vizierőmű mellett a Chata Daniel kempingjében üthetünk tanyát (1999-ben 20SK volt két személy+sátorhely, zuhanyozással,nevetségesen alacsony ár), készüljünk itt is hideg éjszakára, hacsak nem lesz felhős az ég.

7 nap:Chata Daniel-Banska Bystrica
A menedékháztól már hamar kiérünk a Fekete-Vág völgyéből, és Králova Lehota után a 72-es főúton balra, immár délnek a Certovica-hágó irányába megyünk tovább, az út elég forgalmas, de jó minőségű, szép hegyi falvakon hajtunk át, Maluzina, Nizna Boca,Visna Boca, az út szerpentín, és Vysna Boca-tól Certovica-is bizony nagyon keményen emelkedik, egészen 1238-méterig.
A Certovica (Ördöglakoma) hágón nagyon gyakran esik az eső,és a villámtevékenység is erős, a hágó magas vasérctartalmú szikláinak köszönhetően (innen a név), innét ismét lejtő következik, de az út eléggé rossz minőségű, kátyús, óvatosan araszolhatunk csak lefelé, száguldani még az egyenes részeken sem érdemes, mert szétrázza az embert a bicikli.Myto pod Dumbierom-ban az út bal oldalán az élelmiszerboltban vásárolhatunk.
A gurulás végén ismét belefutunk a 66-os főútba, és jobbra, Besztercebánya felé folytatjuk utunkat, a Garam völgye ezen a szakaszon már eléggé tele van tűzdelve ipari üzemekkel, amelyek éles elentétben állnak a gyönyörű tájjal, szinte végig lefelé gurulunk a völgyben, jobboldalt megcsodálhatjuk az Alacsony-Tátra fővonulatát a 2043m magas Dumbierrel (Gyömbér), és a 2024m-es Chopokkal.Az út jó minőségű, forgalmas, de nagy a leállósáv, ahol jól lehet tekerni.
Brusno Kupele-n, és Slovenska Lupca-n keresztül érkezünk Besztercebányára, folyamatosan haladjunk egyenesen, így beérünk a városközpontba, érdemes megnézni az impozáns főteret, gyönyörű polgári házaival, és ferde óratornyával.
A főtérről visszatekerünk a főútra, és keressük a Tajov felé mutató útjelzéseket, a Tajov felé vezető úton, már a külvárosban az út bal oldalán találunk egy "Turist Hotel"-t, itt érdemes megszállni éjszakára, a szállás,és az étkezés is olcsó.

8 nap:Banska Bystrica-Levoca
Az induló útirány Zvolen (Zolyom) felé, de nem az autópályán:-)), hanem a mellette párhuzamosan húzódó kisforgalmú úton, keressük a Kremnicka felé mutató táblákat, a tály nem túl érdekes, de itt már nagyjából hazafelé tart az ember, maximum a mellettünk húzódó autópályában gyönyörködhetünk. Kremnicka-nál balra fordulunk, és egy hidon áttekerünk az autópálya fölött Vlkanova faluba, majd Sliac katonai reptere mellett elhaladva beérünk Zólyomba, kicsit nézzünk körül a belvárosban, kell egykis feltöltődés, mert az út legsivárabb szakasza következik, forgalmas út, dimbes, dombos, kopár, néha erdős tájon, eléggé leépült falvakkal (Dobra Niva, Krupina), tehát Zólyomból Levice (Léva) felé vesszük az irányt.
Semmi említésre méltó látnivaló nincsen egészen Hontianske Nemce fauig, ahol kettéágazik a főút, mi jobbra tartunk, továbbra is Léva felé, áttekerünk Ladzany falun, majd igazi megpróbáltatásképpen a térképen szinte nem is jelölt hegyekbe kapaszkodunk fel, időnként elég kemény szerpentínen, mondom, a térképeken nincsen megfelelően jelölve, de nagyon izzasztó dolog, cserébe viszont egészen szép erdőkön haladunk át, lefelé jót gurulhatunk ,egészen Zemberovce-ig, itt találunk kocsmát, ahol olthatjuk szomjunkat (mert az lesz az emelkedők után).
Innentől buckás tájon kerekezünk fel-le, egészen Léváig. A városon nincsen sok néznivaló, panziót én nem találtam, ezért a város szélén egy kukoricás mellett ütöttem tanyát (millió szúnyogra mindenki számíthat)

9 nap:Levoca-Győr
A hazatérés napja, Lévától búcsút véve Kalna n. Hronom falu előtt keresztezzük a Garamot, amiről enhéz elhinni agyonszennyezett állapotában, hogy pár napja még a forrásából oltottuk szomjunkat.Tekovske Luzany, Caka, Kolta, Dulovce faluk után megérkezünk Komárnóba, a határátkelőnél az útlevélkezelő kérdése így hangzik:"merre jártak?", a válasz:"a Magas-Tátrában", mire az útlevélkezelő hölgy hitetlenkedve megcsóválja a fejét, nem hiszi? Járjon utána.
Komáromban pedig nyugodtan feltehetjük a voatra a bicikliket, magunkkal együtt, ennyi egyhagúság elég volt egy napra.
Az út leírása vázlatos, 1999 nyarán tettem meg, "hirtelen felindulásból", különösebb előzetes tervezgetés nélkül