En viszont ugy erzem, hogy a te 'ha-akkor' modelled altalanositasa a felteteles valoszinuseg modell.

"A felteteles valoszinusegi modellek szerintem azert nyertek teret a nyelveszetben, mert meg nagyon nem ertjuk a nyelvet, es ez eleg kezenfekvo modell akkor, ha szinte alig tudunk valamit a nyelvrol."

Kerdes, hogy kell-e jobb ennel? Mint ahogy irtam, szerintem a te modelled a felteteles valoszinusegi modell specilaizacioja. (Mint ahogy egy formalis nyelv nyelvtana is felfoghato ennek.)
Valoszinuleg egyebkent nem teljesen ismerem a felteteles valoszinusegei modellek hatulutoit, ezert peldaul nem ertem mit jelent az, hogy 'a felszinen hasznaljak'.

En a szamitogepes nyelveszet jovojet ugy kepzelem el, hogy valami 'hierarchikus valoszinusegi matrixok' elemeinek valoszinusegi valtozokkal valo kitoltese empirikus uton ugy, hogy a kezdoertek (0.5)-rol lehetoleg minnel inkabb szelsoertek fele tolodjon el. Magyarul akkor tratalmaz hasznos informaciot egy matrix elem, ha erteke minnel kozelebb van nullahoz vagy egyhez.