Na végre, hogy ide is eljutok! :))
Tegnap futottam 12 km-t, most kivételesen egyedül, mert így esett jól. Nehéz napom volt, mármint a munkahelyen (sok nyüzsgés, rohangálás, sokfele figyelés), így jobban esett egyedül kiszellőztetni a fejem. Maga a futás nagyon jól esett, persze azt leszámítva, hogy tényleg baromi fáradt voltam.
Viszont valami nagyon elszomorított! Otthonról a városon keresztül futottam el a jó öreg Desedára vezető bicikliútra. Egyedül futottam, így jobban „hallottam” a futókra tett bizonyos megjegyzéseket. Mondjuk az ilyen beszólások már nem zavarnak, mert egyszerűen nem érdekel. Mondhatni már megszoktam az ifjúság ezen viselkedését. De sajnos elég szomorú, hogy ennyire „tisztelik” a futást, a mozgást, azaz a sportot.
Kiérve a bicikliútra, szerencsére kompenzált a sok ismerős sporttárs, akik mind mosolyogva és lelkesen köszöntöttek. Ezért pedig már érdemes volt elindulnom! :))