Petneházy-akról ezt a két dolgot találtam eddig:) Lehet találgatni melyik lehet;)
Petneházy Dávid
(? , 1645 körül - ? , 1687 eleje): kuruc lovaskapitány, Szabolcs vm.-i birtokos nemes. Isk.-it valószín?leg a debreceni ref. kollégiumban végezte. Fiatalon katonai pályára lépett. Neve mint vakmer? lovaskapitányé 1678 - 79 táján Thököly nevével együtt vált országos hír?vé. A Thököly- fölkelés idején mindvégig a kuruc hadak legnevesebb ezereskapitánya. F? része volt a kurucok 1679. nov. 3-i szikszói gy?zelmében. 1683 nyarán - Bécs török ostromával egy id?ben - Thököly Morvao.-ban portyázó el?hadait vezette. Serege élén éles összet?zései voltak a vm.-k nemességével. Thököly törökök általi elfogatásakor, 1685. okt.-ben ezredével császári szolgálatba állt és a Tiszántúlon a törökök ellen harcolt. Nevéhez f?z?dik Szolnok, Szarvas és Arad visszavétele. Katonai érdemeit Lipót császár 1686. jan.-ban aranylánccal jutalmazta. Buda 1686-i ostroma idején az ostromló sereg tehermentesítésére több vállalkozásban vett részt: gy?zelmet aratott az egri törökökön és megverte a budai török ?rség felmentésére küldött segélycsapatokat. Ezredével együtt kivette részét Buda 1686. szept. 2-i bevételéb?l is.
Forrás:
Életrajzi lexikon
---
Petneházy-család
Régi nemes család, mely nevét ?si fészkét?l a Szabolcs (1411 el?tt Szatmár) vármegyében fekv? Petneházától vette. Kiválóbb tagjai: P. Márton, Zsigmond király kedvelt tanácsadója volt, akit többször kisért külföldi útjaiban. 1417-ben Konstanzban címeres levelet és pallosjogot nyert t?le. A család legnevezetesebb tagja: P. Dávid, szül. 1645 körül, megh. 1687 elején. A debreczeni református kollégiumban végezte tanulmányait. Csakhamar a katonai pályára lépve, huszár lett. 1678-79-ben már mint ezredes vitézkedik Thököly Imre kurucai között. Híressé tette nevére fels?magyarországi hadjáratokban. 1683 nyarán Thököly el?hadainak nagyvészét P. -nak, a legvitézebb kurucnak vezetésére bízta. Mid?n a nagyváradi pasa elfogta Thökölyt, P. több kuruc tiszttársával a törökök elleni boszuból I. Lipót király pártjára állott. Részt vett Kassa, Szolnok, Szarvas és Aradnak a törökt?l való visszafoglalásában. Ez utóbbi alkalomkor tanusított érdemeiért I. Lipóttól 1686 jan. 14. mint királyi lovasezredes nagy katonai kitüntetésben részesült: aranyláncot és a király képével ellátott aranyérmet nyert. Nagy szolgálatot tett huszárjaival Buda várának visszafoglalásában. Cserei Mihály históriája alapján sokáig azt is hitték, hogy a dönt? roham napján (1686 szept. 2. ) 800 hajdu élén el?ször érkezett fel a vár falára. Kés?bbi kutatások (v. ö. Némethy Lajos, Kik voltak az els?k Buda várában? Századok 1886 márc. ) kiderítették, hogy e dics?ség a különböz? oldalakról el?ször érkezett örményesi Fiáth János és Pechmann Márton Günter ?rnagyokat, valamint Ramócsaházy Endre századost illeti meg, nem pedig a szintén h?siesen küzd?, de ez id?ben másutt elfoglalt P. -t. Csereinek azon állítása is meg van már cáfolva, hogy P. I. Lipóttól grófi címet kapott s hogy ?t irigyei megmérgezték volna. Özvegye és gyermekei Zemplén és Szabolcs vármegyében nagy jószágokat nyertek királyi adományban. V. ö. Thaly Kálmán, a P. -család származék rendje (Tarul 1884. évf. ).
Forrás:
Révai lexikon