Kedves Math!

„Heidegger ertelmezesenel egymassal osszeegeyztethetetlen ertelmezeseket lattam.”

Mint például?
De különben is, kinek a véleményét tekinted mérvadónak? Mi az egyértelmű megadása annak, hogy valamit mikor tekintünk egyértelműnek?

„en mondhatom, hogy egy szovegnek van egy jelentese. en ezt akkro mondom, ha a kulonbozo ertelmezesek kozott akkora korrelacio van, amit ugy tudok magyarazni, hogy "na ez a szoveg jelentese". „

Én meg úgy is meg tudom ezt a korrelációt "magyarázni", hogy „X meg Y egyetért vayg gondolkodásuk hasonló”. Sőt, én még azt is meg tudom "magyarázni", hogy ha az értelmezések különbözőek: „X és Y nem ért egyet. „

„szamodra Heidegger szovegenek nem lehet jelentese, mivel szeritned egy szovegnek egyaltalan nincs es nem is lehet jelentese.”

Jaj, Math! Ezt kár újra végigjárnunk. (mint ahogy az objektivitás vagy realizmus kapcsán) Én nem azt mondtam, hogy egy szövegnek nincs jelentése, hanem azt, hogy nincs egyértelmű jelentése, ami mindig, mindenkor, minden helyzetben, minden embernél ugyanaz lenne. És nincs több jelentősége annak, hogy egy szöveg tartalmában hányan értenek egyet, csak az, hogy hányan értenek egyet. Nyilván máshogy kell (fogunk) kezelni egy olyan állítást, amiben (majdnem) mindenki egyetért és másképpen, amiben meg (majdnem) senki. De kár olyan légvárakat építeni és vágyakat kergetni, mint a „szöveg eredeti jelentése”. Milliónyi olyan anekdota van, hogy egy szöveg értelmében (majdnem) konszenzus alakult ki, csak éppen a szerző nem értett egyet ezzel. Meg olyan is, hogy eredetileg nem arra gondolt, de később „rájött” hogy az új értelmezés még jobb is. Azokat a példákat is felhozhatnám (amire már utaltam), hogy egykor nagyra tartott szerzőket a későbbi korok elfelejtették, mert nem illett be abba a tudománytörténeti vonalba, amivel a fejlődés „folyamatosságát” meg tudták „magyarázni”. Nem tudták az adott kor problémáit ráhúzni egy korábbi gondolkodó írásaira, hogy „ ez a probléma” már csírájában itt is meg volt…”, meg hasonlók.

„ha ez fugg az olvasotol, akkor ez a "jelentes" nem lehet Heidegger konyvenek a tulajdonsaga.”

De ez kit érdekel? Mindennek annyi az értelme, amit egy adot kor, ember, értelmező felhasznál belőle. Nagyot koppannánk, hogyha pl. Einstein egyenletek mai értelmezésével megkereshetnénk Einstein papát: -„Így gondolta, hogy a sokaságokon…” –„NEM!” És akkor mivan. Nem úgy gondolta és kész.

„nocsak. egy ertelmezhetetlen szoveg?:) na mi a bajod vele? „

Egyszerűen annyi, hogy nem értem. Kell még egy (pár) kört futnunk, hogy megértsem.

Ja Math! Az tényleg vicces, hogy mindig elfelejted, hogy ki a hülye. :)

Kedves Elcius!

„Nem értem a problémát. Ha azt mondom, hogy az elektron tulajdonsága az, hogy negatív töltése van, akkor abból következik, hogy az elektron lehet töltés-nélküli is? „

Kérdés, hogy állítasz valamit (igaz-hamis) vagy definiálsz. Az értelmetlen állítás , hogy az elektron töltése negatív, mert ez az elektron definíciójában is szerepel. De nézzük a létet.

„A "lét a létező tulajdonsága" mondattal arra utalok, hogy nincsen lét létező nélkül, magában. „

Jó, akkor az „Elcius létezik” most állítás vagy definíció szerinted? Ha állítás (vagy ha nem), akkor hogyan kell értelmezni ?

„Számos antidualista gondolatot ismerek, ami a heideggerinél sokkal jobban megfogalmazott és termékenyebb”

Ez most közömbös. A kérdés az, hogy Heidegger antidualizmusában egyetértünk vagy nem?

„Heideggert elmarasztalom azért, mert nem törekedett arra, hogy írásai egyértelmű mondanivalót közvetítsenek”

És azt meg honnan tudod, hogy H. mire törekedett? Különben is miért releváns az, hogy mire törekedett? Math is állandóan ezzel jön, hogy ő törekszik, de nem értem, hogy a nemes szándékon kívül mire megyek ezzel én.