Kedves Elcius!

„Miben állna az idő és a lét kapcsolata, és hogyan segíti ennek megértését a lét és a létező megkülönböztetése?”

(Hát erről szól Heidegger. Ugye de érdekes?)

A lét elgondolása azért fontos, mert az idővel (időfogalommal) teljesen hasonlóan jártunk el, de az már megszoktuk. Pl. beszélünk időről, pedig csak „valaminek az ideje” az „értelmes” (szétválasztás nélküli) kifejezés. Hasonlóan kell eljárni valaminek (a létező) a létével is, ha az idővel való kapcsolatot vizsgáljuk.

„Milyen értelemben beszélhetünk az időről mint dologról?”

Igazából picit (vagy nagyon, mindegy) félreérthető voltam, és nem fontos az idő és a lét dologiassága. Amúgy Heidegger elég jól leírja, hogy mit ért ezen abban az esetben, ha nem valami létezőről beszélünk:

„A lét és az idõ nem dolog, hogyha a "dolog" azt jelenti: valami létezõ. Ám a "dolog", az "egy dolog" [Sache] szó most azt kell hogy jelentse számunkra, amirõl egyfajta mérvadó értelemben van szó, amennyiben a dologban valami olyan rejlik, amin nem lehet csak úgy túlmenni. A lét - egy dolog, feltehetõen a gondolkodás igazi "dolga".”

„Én úgy fogalmaznék, hogy egy megfigyelő (egy ember) szempontjából nyer értelmet. Minthogy azonban homályos az 'ittlét' fogalma, nem tudom, hogy egyről beszélünk-e.”

Igen! A fenomenológia pont a szubjektum-objektum kettéválasztás hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Az ittlét is ezt az egységet képviseli: létezése hasonló a dolgok létezéséhez. Így a létkérdés egzisztenciális kérdés is.

„Mi az 'ittlét', és mit jelent az, hogy ez "egybeesik" a létről való gondolkodással?”

A fentieket folytatva: egy dolog létezése igazság kérdés annyiban, hogy ez a dologtól elválasztott kérdés igaz-e, vagyis a dolog valóban létezik-e. Az ittlét és a (neki megfelelő) létező viszont nincs így elválasztva, a kettő egyezése egybeesése folytán nem hagyományos igazságkérdés. Erre mondjuk, hogy az igazság (létezés) feltárulkozása vagy el nem rejtettsége.

„Meg aztán: ha Heidegger (értelmezésed szerint) valami sajátos és speciális jelentést tulajdonít az igazságnak, akkor miért kuszálja össze a helyzetet azzal, hogy olyasmire alkalmazza ezt a fogalmat, amire nem való? Most ezt jelenti - írod. Mi a fene biztosítéka van így annak, hogy a következő bekezdésben nem lesz valami újabb jelentése, pláne ha még definiálni sem méltóztatik a dolgait? „

Ugye Heideggernek nem kell alkalmazkodni ahhoz, hogy mi miben állapodunk meg az igazság szó jelentését illetően?

Az hogy mi a speciális és mi a normális, nagyon viszonylagos. Az „igaz” mást jelent egy matekjegyzetben, más a köznyelvben, amikor megkérdezem a gyereket, hogy igazat mondott-e, mást a jogban és mást a filozófiában. (elég csak a skolasztikusoktól a pragmatikáig végiggondolni a jelentését) Ez a szövegkörnyezetből kiderül.