Útfigyelő!
Túl egyszerű – ugyanakkor bizonyos szempontokból sportszerűtlen – nyitány lenne részemről, ha az Ön legutóbbi hozzászólásának nyelvtani pontatlanságaival kezdenék. A kísértés azonban túl nagy, én pedig ( gyarló vitatkozó lévén ) ily magas labdákat nehezen tudok kihagyni. Maradjunk annyiban, hogy egy, Önhöz hasonló elmétől a magyar nyelv írott szabályainak tökéletes ( vagy legalábbis azt megközelítő ) ismerete olyan elvárás ( mondhatni: imperatívusz ), melytől nem tudok eltekinteni.
Lépjünk túl azonban a grammatikai buktatókon, s vegyük intellektuális lépteink irányát a szemantika – hasonlóképpen rögös, buktatókkal, értelmezési vakondtúrásokkal teli – mezeje felé. Ennek érdekében tételes cáfolattal indítanék, ha Önnek nincs kifogása ellene.
1.) Nem szegeztem Önnek semmiféle tárgyat. Belovai nevét Ön említette először ebben a topikban, én mindössze sommásan közöltem a véleményem róla, mely nem utolsósorban hatályos és írásba foglalt bírói ítéleten, valamint saját meggyőződésen nyugszik. Tudja, Útfigyelő topiktárs, engem úgy neveltek ( mondhatni: úgy szocializálódtam ), hogy az emberi társadalom alapvető értékeit elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tekintem. Az egyik ilyen érték ( pontosabban az alapjául szolgáló norma ) azt mondja, hogy aki pénzért átadja a hazája által rábízott titkokat, az hazaáruló, s mint olyan: megvetendő.
2.) Nem tudom értelmezni a következő mondatrészeket: „ …az Ön révén citált adatsor…” ; „…kizárásként részletezett téma…”; „…feljogosító feladat…”;
3.) A „determinált következtetés” egyik kedvencem az Ön hozzászólásából. Büszkén vállalom, hogy bizony hajlamos vagyok a determinált következtetések levonására! Az Ön következtetései ezek szerint indetermináltak? Ha igen, akkor mindent értek…
De hagyjuk ezt a fránya jelentéstani szőrszálhasogatást. Sem Önhöz, sem pedig hozzám nem méltó az ilyen szellemi forgácshasogatás. Lássuk a nagyobb falatokat.
4.) Igen, Ön jól sejti: „elemzési tárgyakat” is oktatnak a Nemzetvédelmi Egyetemen, de inkább azt mondanám: gondolkodni tanítanak. Gondolkodni és kételkedni, a rendelkezésünkre álló információk alapján elfogulatlan döntéseket hozni, illetve verziókat felállítani a döntéshozók munkáját megkönnyítendő. Mintafeladatként és/vagy mintafeladatok megoldása közben pedig nem a Magyar Értelmező Szótárt szoktuk forgatni ( ahogy Ön azt javasolja ), hanem más kiadványokat.
5.) A ZMNE hallgatói komoly és alapos képzésben részesülnek pszichológiai és jogi téren is. Az olyan szavak érzelmi és büntetőjogi tartalmával, mint a „hazaáruló”, „gyengeelméjű” avagy „primitív” elfogadható szinten tisztában vagyok.
6.) Pályám jövőbeni alakításával összefüggésben megfogalmazott aggodalma szíven ütött. Nagyon köszönöm, hogy bölcs tanáccsal látott el „jövendő végzettségem alapján”. Remélem, nem bántom meg, ha megköszönöm a javaslatát, de inkább eltekintenék az annak történő megfeleléstől. Igaz, a „technikai vagy formális terheléssel járó adminisztratív jellegű problémák, kihívások” fordulat annyira megtetszett, hogy engedelmével a következő baráti összejövetelen idézni fogom. Természetesen a forrás megjelölésével.
7.) Erőfitogtató fenyegetésként értelmezi, Útfigyelő topiktárs, a szerénységem által tett „ignore-ra leszek kénytelen tenni téged” kifejezést?! Ön túl nagylelkű, egyszersmind túlbecsüli személyemet… Milyen erő? Milyen fenyegetés? Ismételten javasolni vagyok kénytelen a Magyar Értelmező Szótár böngészését.
8.) A „szóhasználatom lenyomatain megmutatkozó csőlátás” valószínűleg már nem fog változni. Az átmeneti fantáziátlanságom az Ön hozzászólását olvasgatván máris csökkenőben van. Köszönet érte.
9.) Lehet, hogy most hallja először, topiktársam, de bizony az esetek többségében csak magamagunk tudjuk megmenteni önmagunkat. Ez egy picit filozofikusnak tűnhet, de olyan alapművek állítják ezt, mint a Biblia. Természetesen pontosabb forrásmegjelölést most nem áll módomban nyújtani, de ha igény van rá, megpróbálhatom.
10.) Évek óta vagyok az Index Fórumának olvasója, olykor írója, de nem hittem volna, hogy a nemzetközi nyilvánosság fényszóróinak kereszttüzében teszem mindezt. Természetesen így egészen más a helyzet, főleg ha azt is tudom, hogy Ön „szövegelemenként” elemzi és értékeli hozzászólásaimat. A jövendő ellenfeleimnek pedig csak annyit üzennék: skacok, ne vegyétek má’ hóttkomolyan ezt az egésze, plíííz!
11.) A profilalkotás az egyik kedvencem, noha intézményesítve nem tanultam még. De ujjgyakorlatként, ha megengedi, egy gyors profilt alkotnék Önről. És természetesen nem hozom a nemzetközi nyilvánosság tudomására.
Útfigyelő! Örömömre szolgált volna tovább folytatni ezt a hozzászólást ( nyersanyag akad bőven az Ön által nekem címzett szövegrészben ), de egyrészt tekintettel vagyok a többi topiktárs türelmének véges voltára, másrészt perceken belül indulok egy buliba, ahol mértéktelen alkoholfogyasztással fogok gyógyírt keresni azokra a lelki sebekre, melyeket az Ön tisztánlátó hozzászólása ejtett önbecsülésemen. Mindenesetre élmény volt.
Zrínyis
