Rákérdeztem a vizsgálati körülményekre az ÉMI-nél.
A nedvesség vizsgálatot mindvégig (1,5 év) az eredeti vakolatú falon végezték. A porózus vakolatot csak a vizsgálatok után vitték fel a falfelületre, tehát az nem segített
bele a szárítási folyamatba.
A témával foglalkozó szakemberek szerint, a vizsgált épület régiójában, nem volt megfigyelhető az utóbbi két évben olyan jelenség, miszerint az épületek nedves falai, külső beavatkozás nélkül kiszáradtak volna.

JFEry megkaptad a készüléket? beüzemelték? mérsz a környezetében bármit is a
műszereiddel? Mindenesetre, ha modell vizsgálatot akarsz végezni, jó lenne
megkonzultálnunk, nehogy olyan jelenségeket akarj mérni, ami egy fal száradási folyamatához nem is hasonlít.

Segítségül néhány jelenség, amit a készülék nagy valószínűséggel nem tesz a falban levő vízzel, mivel ha így működne, akkor a mellékhatásokból már rájöttünk volna.
- Nem párologtatja olyan intenzíven a vizet a falból, mint a porózus vakolat.
- Nem hoz létre olyan potenciál különbséget a falban, ami elektroozmózison alapuló vízmozgást indíthatna el a kapilláris rendszerben.

Akkor hogyan száríthat? Erre kellenének az alapmérések.
Ha ellenőrizni tudnánk a készüléknek a hatását, például egy egyszerű só-kristályosodási folyamatra, amiben a hidrogénkötésnek nagy szerepe van, és ki tudnánk mutatni a készülék által sugárzott energia (ha egyáltalán van ilyen) hatását a hidrogénkötésekre, úgy a falszárítás mechanizmusára vonatkozó elképzelésemet (hipotézis) nem kellene máris elvetni.
De a nótát nem dalolom tovább, mivel a JFERy- től várok valamilyen kapaszkodót a készülék energia kibocsátásával kapcsolatban.

Józsi