És a cikk eleje?

A központi büdzsé átlag egymilliót keresett lakásonként
Üzleti szempontból hibás döntés volt a lakástámogatási rendszer megnyirbálása. A GKI Gazdaságkutató Rt. számításai szerint legalábbis összességében több bevételt hozott az államkasszának a változtatások előtti metódus, mint amennyit a támogatások vittek el a büdzséből.
Az államnak öntenie kellene a pénzt a lakástámogatási rendszerbe. Ez a következtetés adódna, ha egy pillanatra félretennénk minden egyéb szempontot (például a lakosság megtakarítási kedvének alakulását), és csak a központi büdzsé kiadásaira és bevételeire koncentrálnánk.
A dolgot a Társaság a Lakásépítésért nevű szervezet megbízásából vizsgálta meg a GKI Gazdaságkutató Rt., mégpedig konkrét példákon. E szerint egy átlagos méretű társasházi lakás után az állam több mint hárommillió forint adóbevételhez jut. Ha ugyanerre a lakásra valaki hatmillió forint hitelt vesz fel, akkor 15 év alatt is alig több mint kétmillió támogatást kap az államtól.
A fővárosban egy 55 négyzetméteres társasházi lakás 15 millió forintba kerül. Ugyanennyi pénzért egy vidéki városban már 70 négyzetméternyi "lakófelületet" lehet vásárolni. A telekhányad ára a teljes építési költség 12-15 százalékát adja. Ha ezt levonjuk a négyzetméterenkénti árból, akkor 150-185 ezer forint fajlagos árat kapunk. Az anyagköltség négyzetméterenként 74–88 ezer, míg a munkabér költsége 61–72 ezer forintot tesz ki.
A számításnál a kutatók figyelembe vették a telek áfáját, az anyagokban lévő forgalmi adót, valamint a munkabér közterheit. Emellett azzal a feltételezéssel éltek, hogy a vállalkozó a lakás felét bankhitelből építi, így ezután is vannak költségei. A végső megállapítás az, hogy teljesen legális anyagvásárlás és munkavégzés esetén a lakásár három-négy százaléka a tiszta profit.
Valójában persze ennél lényegesen magasabb az építtető tiszta nyeresége, hiszen mind az anyagoknál, mind a munkabérnél vegyül a legális és az illegális megoldás. Ezért a kormánynak inkább kellene foglalkoznia az építés legalizálásával, mint a támogatások csökkentésével – ezt azonban mi tesszük hozzá. A hitelnél úgy számolt a gazdaságkutató cég, hogy hat éven belül belépünk az euróövezetbe, és a kamatszintek amúgy is folyamatosan csökkennek. A támogatások viszont változatlanok maradnak.

Az államháztartás lakásépítésbôl származó bevétele (ezer Ft/m2)
Bevétel Budapest Vidéki város
Telekáfa 6,5 2,6
Lakásáfa 46,4 37,7
A munkaerô közterhei 40,0 33,0
ebbôl: szja 9,5 8,0
Társasági nyereségadó 2,3 1,1
Az állami bevételek összesen 64,7 49,4
forrás: GKI