A foton a töltések közötti kölcsönhatás hordozója. Ha energiaátadás történik, akkor a hordozó valódi foton. Egyik töltéshordozó leadja az energiát, másik megkapja.

Tehát akkor a hősugárzás elképzelhető a következőképpen?
A hőmozgás következtében az atomok összeütköznek, ekkor -ahogy írtad- az egyik energiát ad le. Ez egy foton meghatározott energiszintjén kisugárzódik. Ezt a fotont egy másik atom felveszi/elnyeli, vagy nem. Ha minden kibocsájtott fotont ugyanaz az anyagtömeg veszi fel, akkor azt lehet mondani, hogy az az anyag bizony nem hűlik, legalábbis sugárzás módjára nem. A valóságban néhány foton kiszökik az anyagtömegből, így energiát veszít, tehát hűlik.
Amiket itt írtam az megfelel valamennyire a valóságnak?
(Kisértetiesen hasonlít ez a láncreakcióra. Csak ott nem fotonokról beszélünk, hanem neutronokról, hogy azokból mennyi szökik, mennyi nyelődik el...)

A pálya nem szerencsés fogalom, túlságosan kötődik olyan ismert fogalomhoz (pl. a Föld pályája a Nap körül) amihez van ugyan hasonló tulajdonsága, de más tulajdonságai egészen mások.

Lehet, hogy nem magyaráz meg mindent, de ezt könnyen el tudom képzelni, mindenféle bonyolult előtanulmányok nélkül is. Ezért jó!:)

Ütközés: igen, ahogy írod. Pl. a röntgengépben elektronokat lőnek bele egy fémbe, akkora energiával, ami röntgentartományba eső fotonokat is vált ki.
Ha a két atom elég nagyot csattan, a magok is beléphetnek a játékba, és akkor gamma fotonok is keletkezhetnek.

Jaja, nagyobb energia, nagyobb foton frekvencia/energia, ez nyilvánvalónak tűnik. Na de miért is lép be a "játékba" az atommag a gamma fotonok keletkezésénél???

Felmerült bennem most egy kérdés: tegyük fel, van egy csomó hidrogén atommagunk egycsomóban. Az elektronjaikat elvittük jó messzire, szóval vannak egy csomóban és valahogy leküzdtük az elektrosztatikus taszítást is. Ez tud hőt lesugározni egy szem elektron nélkül?