Kedves JFEry, kár hogy nem tudsz angolul olvasni, ez ebben a netes világban nagyon nehéz lehet. Sajnos, miután úgy kétszáz éve ostobán kipusztitották a latint mint közvetitönyelvet az európai szellemi közéletböl, mostanra egyértelmüen az angol vált azzá. Biztos lenne ennél jobb alternativa is, de a világ most ilyen és mi itt kevesek vagyunk ahhoz, hogy hipp-hopp változtassunk rajta. Ezért muszáj megtanulni angolul, nincs mese. Szerintem láss neki még ma, ez sokkal fontosabb, mint az üvegcsövek.

Lehet persze reménykedni abban, hogy a gépi forditás elöbb-utóbb megoldja a problémát, de ettöl egyelöre még nagyon messze vagyunk - és közben elmúlik az élet. Ha úgyis állandóan a neten lógsz (úgy tünik ez a helyzet :), akkor van itt egy csomó eszköz, ami megkönnyiti a dolgot (online szótárak, spellchecker, text-to-speech rendszerek, angol nyelvü fórumok, chat, voice-chat, stb.). Munkát persze kell belefektetni, anélkül nem megy, de az, hogy fél-egy év alatt legalább irni-olvasni megtanulj, tökéletesen realisztikus célkitüzés lenne. A korrekt kiejtés nehezebb dió, de arra nincs is feltétlenül szükség.

Mindez itt vastagon OFF - talán át kellene vinni a témát egy másik topikba. Biztos van más is, akinek hasznára lenne és vagyunk páran, akik tudnánk segiteni egy kicsit. A legfontosabb az, hogy olyasmivel kezdd, ami különben is érdekel, akkor sokkal kevésbé fárasztó.

ON

Simply Red (273) linkjei elég jól elmagyarázzák az elektroozmózist. A lényeg annyi, hogy elektrolitba merülö erösen negativ töltésü szilárd felületek közvetlen közelében kialakul egy mozgékony pozitiv ionokból álló molekuláris réteg. Ha a rendszerre feszt kapcsolsz, ez a réteg a felület mentén mozogni kezd a negativ elektróda felé és közben magával ragadja a vele szomszédos vizmolekulákat is. Amig a viz nagy része távol van a felülettöl (vastagok a csövek), ez a hatás jelentéktelen, de ha nagyon finom kapilláris-rendszert használsz, ahol a viz nagy részének néhány nanométeres környezetében van fal, akkor jelentössé válik. Persze az Aqua-akármit ez nem magyarázza, de ilyen alapon valóban lehet falat száritani - csak a villanyszámla lesz egy kissé magas. Az, hogy az egyik kisérletben rövid idöközökre meg-megforditották a polaritást, nem tartozik a dolog lényegéhez. Ök maguk is azt irják, nem értik pontosan, mi is történik ilyenkor. Talán tényleg a vegyi reakciókat korlátozza. Mindenesetre jó lenne korrekt kisérleteket és szakirodalmat látni erröl.

Közben rájöttem, mi lehet a lényegi különbség az egyszerü modellrendszerek (pl. igen finom szemcsés tiszta kvarchomok) és a valódi, dohos pincefalak között. Az utóbbiak nyilván tele vannak gombafonalakkal (micélium) meg talán baktériumokkal is. Ezek bizonyára befolyásolják a viz mozgását az anyagban, mert hiszen ez a dolguk. Ezek böven termelnek felületaktiv anyagokat (minden sejthártya ezekböl áll), az ilyen anyagok pedig erösen befolyásolják az elektroozmózist.

Nem tudom van-e olyan tudományág, ami a pincefalak mikroflórájával és -faunájával foglalkoznék. Ha nincs, akkor meg kell csinálni, ha meg van, akkor meg kell nézni a szakirodalmat.

Ugyanez vonatkozhat a vegytiszta laboratóriumi elektrolit és a talajviz közti különbségre is.