Így kicsit zanzás, de végül is mi írtuk. El van fogadva.

Evelyn: nem archetipikus jelenség szvsz. Valahol félúton az intellektuális, felvilágosult (sznob?)(feminista?) nő és az érzéki nőstény között. Néha ezt, néha azt emeli ki jobban, de valahol éppen nem egyértelműsége miatt ez zavaró. Mert nem "alapvető" figurák közötti feszültséget generál, (mint SVera), hanem mást: tulajdonképpen választanom kell, hogy intellektusomra avagy a lelkemre akar hatni.

Ergo a befogadás mechanizmusa éppen ezért nem egyszerű: ergo kevésbé egyértelmű, tehát nem is olyan erős, mert intellektusom és érzelmeiem között kell döntenem.

Ezt, az értékelő bizonytalanságát erősíti meg egyrészt az ő legkevésbé képzett, legkevésbé energikus hangja és intonálása, valamint az a felvállalt tudatos, megcsinált műsor, szerep, amit minden adásban választ magának. Választása tudatos, intellektuális, átgondolt, megtervezett: nem zsigeri és nem ösztönös. Ez kicsit zavarbaejtő. Még nem tudom, hogy azért-e, mert a férfiak félnek a túl tudatos nőktől, vagy egyszerűen azért, mert ahhoz meg nem elég profi még, hogy hitelesek legyenek manírjai.
De nem tehetségtelen, az tény. (Rajongani épp a fentiek miatt nehéz érte.)

TVerát még elemzhetjük. Valóban valami fehér néger ősanya lehet ő még, holmi Mahalia Jackson, vagy valami nagy soul-énekesnő magyar kiadásban. Érdekes, hogy nem jut eszembe róla, hogy vmi E.Fitzgeraldos jazzt énekeljen, inkább soul. Miért?