A foton a töltések közötti kölcsönhatás hordozója. Ha energiaátadás történik, akkor a hordozó valódi foton. Egyik töltéshordozó leadja az energiát, másik megkapja.

A pálya nem szerencsés fogalom, túlságosan kötődik olyan ismert fogalomhoz (pl. a Föld pályája a Nap körül) amihez van ugyan hasonló tulajdonsága, de más tulajdonságai egészen mások.

Mindenesetre egy elektron maghoz kötött állapotban kvantumszámokkal jellemezhető állapotokban lehet. Ezekhez az állapotokhoz energiaszintek rendelhetők. Ha az elektron egyik állapotból átlép egy másikbe, akkor energiát ad le, ezt lehet úgy tekinteni, hogy kisugárzott egy valódi fotont.

Egy szilárd testben nem feltétlenül kötődnek meghatározott maghoz az elektronok. Itt is vannak megengedett állapotok (itt sem "szabad", be van zárva az anyagba), de olyan sok lehetséges állapotot vehet fel, hogy gyakorlatilag folytonosan változhat az energiája. Ennek következtében bizonyos határok között szinte bármilyen energiájú fotont leadhat. Ez teszi lehetővé az egyenletes eloszlású hőmérsékleti sugárzást. Ennek is van "színe", magasabb hőmérsékleten egyre nagyobb energiaszintű fotonok is keletkeznek.

Ütközés: igen, ahogy írod. Pl. a röntgengépben elektronokat lőnek bele egy fémbe, akkora energiával, ami röntgentartományba eső fotonokat is vált ki.
Ha a két atom elég nagyot csattan, a magok is beléphetnek a játékba, és akkor gamma fotonok is keletkezhetnek.