" � a problema ott van, ha nem kulonboztetik meg a ket dolgot elesen. "

Esetleg fel tudnál sorolni legalább 5 "kedvenc" gondolkodódat, akik szerinted "tudományosak"?"

1. Rudolf Carnap
2. Moritz Schlick
3. Bertrand Russel
4. Karl Popper
5. Hans Reichenbach

nem mondom, hogy tokeletesek voltak benne, de legalabb torekedtek ra. Canrap eleg jo volt benne.

" Én tényleg kíváncsi lennék rá. De ha tudsz, akkor 10 nevet is szívesen vennék, ugyanis jó lenne konkretizálni, hogy milyen vonalat állítasz szembe Heideggerrel vagy másokkal."

6. Otto Neurath
7. Ernst Mach
8. David Hume
9. Alan Turing
10. Richard Dawkins

" Esetleg utána felsorolhatnál legalább ennyi szerinted "szélhámost" is. Könnyebb lenne társalogni, meg könnyebb lenne állításaid igazsága után járni."

1) Heidegger
2) Sartre
3) Kierkegaard
4) Nietzsche (o legalabb nem kozhelyes)
5) Bergson
6) Jezus
7) Buddha
8) Kuhn
9) Feyerabend
...

"A probléma számomra éppen az, hogy nem számolsz ezeknek az állításaidnak komplementer voltával, amiknek megítélése sokszor csak definíció (vagy "nézőpont") kérdése."

nem ertem.

" A német filozófus Feuerabend is lényegében ezeknek felismerésével támadott meg (a maga módján) mindent, és jelentette ki, hogy nincs objektív nyelv, mert "tudományos módszereink" végtelenül szubjektív spekulációk."

Feyerabend ezt nem kimutatta, hanem polgarpukkaszto pamfletteket irt errol. pontosan abba a szelhamossagba esett bele, amirol irok.

tudom, mert olvastam.

"Tehát a kérdésem: mi alapján, és mit nevezel te tudományosnak, vagy illúziónak, mikor a huszadik század legnagyobb elméletei éppen arról szóltak, hogy (akár még egymásnak is ellentmondva) bizonytalanná és relatívvá tettek minden addigi vonatkozási pontot? Mi az a szempont, ahol te ki mered jelenteni, hogy ez igazolt (tudományos, helyes), az meg nem? Mit válaszolnál arra a felvetésemre, hogy nekem minden csak hit kérdése; pl: az előttem álló számítógép is csak azért van, mert én képzelem, hogy írtál nekem, aztán majd esetleg válaszolok/válaszolsz..."

az egesz egy nagy buvesztrukk. a 20 szazad felismerese az, hogy nincs bizonyos tudasunk. a nagy buvesztrukk ebbol azt kovetkeztetni, hogy akkor minden tudas es hit egyenlo, nincs kulonbseg.

ha mar a tudasunk nem lehet bizonyos, akkor anything goes. ez kerem a nagy buveszmutatvany.

bevetted?

"Megveted az Andersen meséket a tudománnyal szemben?"
nem vetem meg. azert nem, mert Andersen mesei tisztesseges irodalmi alkotasok. mesek, amit mesenek is adnak el. ez nem szelhamossag. a szelhamossag, amikor a meset tudasnak akarjak eladni.

" Arra miért nem gondolsz, hogy talán ugyanolyan mese a két szemünkkel soha nem látott elektronok kavalkádja, amivel magyarázunk (mint elképzeléssel!) bizonyos jelenségeket!"

mivelhogy nem ugyanolyan mese. van kulonbseg tudas es mese kozott. a kulonbseg nem a bizonyossag.

te azt hitted, hogy a tudas bizonyossag, es mivel nem az, ezert mas kulonbseget mar nem latsz. ezert azt hiszed, nincs kulonbseg. bevetted?

Feyerabend nagy szelhamos, nagy buvesz. sokan bevettek a trukkjet.