Hétfőn volt 50 éve, hogy a Csendes-óceánon egy eldugott pontján végrehajtották az USA kísérletei közül a legnagyobb hatóerejű H-bomba tesztet, a Bravo-t. Az Ivy tesztsorozaton belül a Mike még csak egy laboratóriumi berendezés volt, nem pedig egy felhasználható bomba. Pont 16 hónappal a Mike felrobbantása után, szintén a Marshall szigeteken, de nem az Enewetak, hanem a Bikini korallzátonyon indult el a Castle tesztsorozat, mely során már szilárd (Litium-deuterid) fúziós üzemanyaggal működő szerkezeteket próbáltak ki.

Bikini korallzátony

A tervezett 7 kísérletsorozatot 1954. március 1 és április 22 közöttire tervezték még januárban. Végül (köszönhetően a „félresikerült” Bravo-nak) csak 6 kísérlet lett belőle, és az utolsót csak május 14-én hajtották végre. A sorozat első tagja tehát a Bravo volt. Ezt a szerkezetet a SHRIMP fedőnevet kapta, és a TX21 (MK21) bomba prototípusának számított.

A Shrimp

Los Alamosban készült, tehát nem a Teller által létrehozott, és most Lawrence Livermore-nak hívott kutatóközpontban. Eredetileg 6 MT-ra becsülték a majdani hatóerejét, ám a várakozásokkal ellentétben ezt sikerült olyan 2,5-szer felülmúlni. A Bravo végül 15 MT lett. És okozta az USA azóta is legnagyobb sugárszennyeződéssel járó balesetét. A legismertebb ezek közül a Fukuryu Maru japán halászhajót ért kihullás. Egy matróz meg is halt később. De a helyi benszülöttek közül is többen sugárbetegséget kaptak. Sőt, az indítást végző bunkerban is „bent ragadtak” páran a személyzetből olyan sugárzás volt később a környéken hosszú ideig.

Castle-Bravo

A plussz energiát a Li-7 szolgáltatta. A természetben előforduló Litium 92,5%-ban tartalmazza a 7-est és csak 7,5-ben a 6-os izotópot. (Mindkettő stabil) Amikor egy nagy energiájú neutron eltalálja a Li-7 magot, az kettéesik trícium és hélium atommagokra. A trícium pedig sokkal „jobb” fúziós anyag mint a deutérium. A Castle-Union (6,9 MT) például már 95%-ra dúsított Li-6-ot használt. A Castle-Romeo (11 MT) ugyanúgy normál lítiumot, mint a Bravo, míg a Castle-Yankee (13,5 MT) 40%-osat. A Bravo 67%-a itt is nem a fúzió, hanem a (másodlagos) hasadás eredménye volt, tehát kb. olyan 10 MT. A legjobb fúziós arányt a Yankee szolgáltatta, majd 50%-os fúziós hatásfokkal.

A kráter ma