Egy nagyon hosszu ellemzesben ami sajnos elveszett az Interneten ugy Januar elejen mar irtam a pontozasi problemakrol; most tomorebben megprobalom ismet megfogalmazni a lenyegi mondanivalomat. Egy adott pontozasnak igazan csak viszonylagosan van ertelme, onmagaban veve semmit nem jelent. Tehat ha mondjuk egyertelmu mindenki szamara az, hogy mi egy hetes bor es a tobbseg megallapodik bizonyos borokban ami hetes osztalyzatot erdemel, akkor az osszes tobbi hasonlo tipusu bor pontszamat ehhez kepest illik kiosztani. Tehat etalon-szeru viszonyitasra van szukseg. Emlekeztek amikor felvetettem azt, hogy a pontozasi rendszeretek nagy hatranya az, hogy nem lehet felhasznalni a nemzetkozi ertekelesi tapasztalatot. Mert ugye, ha a vilag borszaklapjainak a tobbsege egy bort 90 es 92 koze soroz, akkor az valoszinuleg annyit is er ebben a rendszerben. Tehat ha mondjuk egy ilyen nem kontroverzalis, altalanosan elfogadott es kaphato bort hasznaltok mint viszonyitasi alapot, akkor ehhez kepest mar sokkal konnyebb ertekelni egy bort. A vilagban persze sokfele pontozast hasznalnak: 50-100, 10-20, ahol a pontozas felpontokkent valtozhat, 1-5(Ausztralia), ahol a pontozas tizedenkent valtozhat es a csillagos rendszer 1-5-ig. Aztan itt van a ti kis kozossegi rendszeretek 1-10-ig, pontokkent valtozva. Az elso rendszernel elvileg 50 kulonbozo pontot lehet kiosztani, gyakorlatilag a borok 99%-a 70 es 100 kozotti pontokat kap, de meg ez is 30 fajta pontozast tesz lehetove. A masodik rendszer 20 kulonbozo pontozast engedelyez, ami gyakorlatilag 16. A harmadik (Ausztral)rendszer pedig elmeletileg 50-et, gyakorlatilag szinten 30-at es konnyu megfeleltetni az 50-100-as rendszerrel. A csillagos rendszer igazan csak tajekoztatasi alap es inkabb a borpincek minositesere jo. Szoval a pontozasi rendszerek tobbsege 20-50 kulonbozo pontot engedelyez es a gyakorlatban ez 16-30 kulonbozo ponterteket jelent. Ez jelentosen nagyobb szoras mint az altalatok hasznalt tizes renszer amelyik a gyakorlatban igazan 7-es szorast tesz lehetove. Hogy ez a szoras egy kostolon egy bornal meg is jelent, mindenkeppen mutatja az ertekeles gondjait. Szoval az elso gond szamomra, hogy a rendszeretekben nagyon nehez beleilleszteni mondjuk egy 89-es e egy 91-es bort. Szamomra a kulonbseg oriasi es kozte van meg egy nagy pszichologiai hatar a 90-es pont. De vajon hogyan lehet a pontozasi rendszeretekkel meghatarozni a kulonbseget? A masik pedig, ha viszonyitasu alapul egy 90 pontos bort veszunk, akkor az minek felel meg a Ti pontozasi rendszeretekben?

Mit mond peldaul a Wine Spectator arrol, hogyan is kostoljak a borokat?

Ok evente 11,000 bort kostolnak. Mndig vakon kostoljak, borfajtankent vagy regionkent. Minden egyes kostolast azzal kezdenek, hogy megkostolnak egy nehany olyan bort amelyet mar ertekeltek es most nem-vakon kostolva felepitheto a referenciapont vagy etalon. Nehany elozoleg mar ertekelt bort is becsempesznek a vakon kostolt borok koze, azert, hogy a kovetkezetesseget fenntartsak. Tipikusan 20-30 bort kostolnak (naponta maximum ketszer). A kostolok csak altalanos informaciot kapnak a bor fajtajarol, videkerol vagy evjaratarol. Az ar nem jatszik szerepet. Minden olyan bort amelynek 70 pontot vagy kevesebbet adtak ujrakostoljak. Gyakran mas borokat is ujrakostolnak. A kivalo minositest nyert borokat pedig renszeresen ellenorzo kostolasnak vetik ala. Minden megjegyzest az adatbazisba irnak a kostolok, mielott a borokat azonositjak. Bar utanna meg extra megjegyzeseket irhatna a borokrol, de a pontokon nem valtoztathatnak.

Szamomra ebbol a tanulsag az, hogy teljesen mindegy az hogy a pontok hol kezdodnek es vegzodnek, de a nemzetkozileg elfogadott referenciabor az adott fajtan belul es a hasznalt pontozasi rendszer megfeleltetese egy nemzetkozi pontozasi rendszerhez kovetelmeny akkor, ha barmilyen csoport egy kicsit komolyabban probalja venni a pontozast. A magam reszerol a Wine Spectator pontozasat nemzetkozileg is hasznalhatonak tartom. Nemcsak azert mert kozel ket es fel millio peldanyszamban nyomtatjak, hanem azert is mert az USA jelenleg a vilag harmadik legnagyobb borfogyaszto orszaga es 2010-re Franciaorszagot es Olaszorszagot megelozve a vilag legnagyobb borfogyaszto orszaga lesz. Marpedig a piac es a fogyaszto az, amely ezekben a kerdesekben mervado, kulonosen ebben a globalis vilagban az EU csatlakozas kuszoben.