én lennék a legboldogabb ha az csak a mi kiváltságunk lenne de em az, eftársnő, sajnos az em kiváltság, hanem elfogadott dolog és másak is van olyanja; vezérünket dícsérjük eleget nap, mit ap, most nem teszem, pedig tuti megmodta a frakót az ogy-ben, de szép volt, főleg az útalágazosodás; azo is csak röhögött a sok mosott agyú, hülye fideszes; de em baj, az legyen a legnagyobb örömük, nekünk jó így is, mi tudjuk, majd nem röhögek nem sokára; zsebembe csak a tinta csöpög, eftárső, mint bokának a pál uccai fiúkban, jaj, azok is fiúk, biztos füdeszesfanok, éljenek a pásztorok, most is vízbe kéne nyomni az összes nemecseket; élje Medgyessy, ja ezt em itt kell!