"Math2, te azt mondod, hogy az episztemológiád és az empírikus-logikus szemléletiség ugyanaz, mert előfeltevés nélkül jutsz el az empírikus-logikus szemléletrendszerig. Ha jól látom, te úgy jutsz el idáig, hogy elmondod, hogy bizonyos embereknek erre van igényük. Az episztemológiádban megmutatkozik, hogy bizonyos embereknek erre van igénye, de ez nem jelenti azt , hogy az episztemológiádból következne az empítikus-logikus szemléletiség. Ehhez még az is kellene, hogy valahogyan ez azt az igényt "helyesnek" igazold. "

nem tudom, hogy mit akar jelenteni egy igeny helyessege. az igenyek helyessege ertelmetlen kerdes. az igenyek vannak, vagy nincsenek. nem lehet oket megitelni, mi alapjan? legfeljebb egy masik igeny alapjan, tehat az igenyeket csak egymashoz hasonlithatod ossze, ami nem helyesseget mer, hanem csak konzisztenciat.

a megismeres igenye konzisztens tud lenni mas igenyekkel. ezt megallapithatom.

"Ilyesmit nem teszel, és nem is hiszem, hogy valamilyen morális előtételezés nélkül lehetséges volna."

ami csupan mas igenyekkel valo konzisztenciat jelentene, nem helyesseget. a moralitas ugyanis csupan egy masik igeny. a megismeresre valo igenyemet nyilvan konzisztenciaba erdemes hozni a moralis igenyeimmel, ami lehetseges. de ettol nem lesznek helyesek, csupan, konzisztensek mas igenyeimmel. ez egyebkent igy is van.

" Ha pedig az empírikus-logikus szemléletiség alapján ítéled meg, akkor önigazolást követsz el. Ha másképpen pedig nem tudod megítélni, akkor marad igazolatlan előfeltevés."

nem. marad ertelmetlen kerdes. csupan ertelmes allitasokat kell igazolni. ertelmetlen kerdesekre nem adott allitasokat nem kell igazolnom. en nem allitom, hogy a megismeres igenye helyes, azt allitom, hogy az igen van. tovabba azt, hogy a megismeres igenyenek helyessege ertelmetlen kerdes.

"Én pedig az episztemológiát itt általánosabb értelemben használtam: általában az emberi ismeretek természetéről szóló dologról van szó."

ami mit jelent? mi az, hogy "ismeretek termeszete"?

" Ha te nem ezt nevezed episztemológiának, semmi gond."
egyenlore nem ertem, de valoszinuleg nem nevezem episztemologianak azt, amirol azt allitod, hogy kulonbozik attol, mint amit epoisztemologianak hivok.:)

" De attól még, hogy bizonyos általad legalapvetőbbnek tekintett kérdéseket nem tekintesz az episztemológia vizsgálati tárgyának, attól még nem lesz előfeltevésmentes az episztemológiád."

attol, hogy bizonyos dolgokat nem tekinek az episztemologiam_math targyanak, attol meg az episztemoloiam_math elofeltevesmentes tud lenni. azon kerdeseket biztos tekintem valami mas targyanak. meg is mondtam neked, hogy az evoluciokutatas targyanak tekintem oket, sot, meg valaszoltam is rajuk. szoval csaka zert,mert a "Miert akarnak az emberek megismerni" kerdest nem episztemologiai, hanem biologiai kerdesnek tekitnem, nem lesz az episztemologiam elofeltevesekkel terhelt.

" Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a matematika előfeltevésmentes, mert az axiómák igazolása már nem matematikai kérdés."

exactly. es igy is van.:) a matematika ugyanis tiszta analitikus tudomany. nem allit semmi szintetikusat. tulajdonkeppen az episztemologiam sem. ahogy a "vajon a valos ter euklideszi vagy bolyai" kerdes nem matematikai kerdes, hanem fiizkkai, ugy a "miert akarnak az emberek megismerni" nem episztemologiai, hanem biologiai kerdes. az episztemologiaban ezt a tenyt adottnak veszem. te meg el is ismered, hogy igaz (furi is volna, ha tagadnad:).

en azt mondom, hogy: "ha az emberek aakarnak megismerni, akkor ebbole z kovetkezik". a matematika azt mondja, hogy: "ha valamire igaz az euklidesiz axiomarendszer, akkor igaz ra a pitagorasz tetel". egyikuk sem vizsgalja azt, hogy a premissza miert igaz. az mar egy masik terulet kerdese.

"Megkérdezed tőlem, hogy tagadom-e, hogy az ember szándékolt. Én nem tagadom ezt, hanem azt mondom, hogy ezt nem igazolod, hanem alapfeltevés az episztemológiában."

de az episztemologiam ezt nem allitja, hanem feltetelesen alapul veszi. ha nem igaz, akkor senki sem akar megismerni, es akkor senki nem foglalkozik megismeressel. ez nem valtoztat a helyzetet. az eker kerdes ugy ertendo, hogy "ha egyaltalan akar valaki megismerni, akkor azt igy lehet csinalni...". nem kell allitanom, hogy valaki akar, az mar nem episztemologiai kerdes.

" Pontosabban az az alapfeltevés, hogy a szemléletek emberi szándékoltság következtében jönnek létre. Ennél egy alapvetőbb megközelítés, mikor nem teszek ilyen alapfeltevést, hanem már azt is szemléleti képződménynek tekintem, hogy a szemléeltek képződését szándékolt dolognak tekintjük."

igazabol eleg nekem az, hogy van igeny, nem emlekszem, hogy allitottam illetve felteteleztem volna, hogy szandekossag van mogotte.

meg arra felhivnam a figyelmedet, hogy annak, hogy valami helyes, valami elofeltevesmentes, es hasonlo kerdeseknek eleve akkor van jelentoseguk, ha az embernek van valami szandeka azzal a dologgal, azon szandek szemlelelteben lesz jelenttosege a kerdesednek. ha tehat a szandekoltsag, mint szemleletesseg kepbe jon, akkor az nem az en valaszommal, hanem mar a te kerdeseddel jott kepbe.

en mondhatom azt, hogy ha az embereknek akar szandekolatlanul is az az igenyuk, hogy megismerjenek, akkor ezt ilyen es ilyen modszerrel lehet megcsinalni. ha az embereknek nem szandekoltan tamadt ez az igenyuk, akkor speciel nem fogja erdekelni oket a modszer. nem lesz nekik fontos ez az en filozofiam. de ettol az meg nem lesz eloiteletes. csupan nekik erdektelen.

ha viszont szandekoltan van igenyuk, akkor a filozofiam fontos is lesz szamukra.

en nem allitom, hogy barkinek is fontos. aki rakerdez, meghallgatja, vitazik vele, annak talan fontos. annak talan szandeka a megismeres, azert kerdezi.:) de ha nem, akkor majd abbahagyja.:)

"És sajnálom, de amikor egy választ adok neked, akkor még nem tudom biztosan, hogy rögtön megérted-e, vagy egy éven keresztül magyarázhatom. Ennek előzetes megítélésében bizony gyakran tévedek."

haaat ha azt hitted, hogy tutira biztosan megertem egy feloldala alapjan, akkor naiv voltal.:)

de egyebkent ez meg mindig csak kifogas, ugyanis nem arrol van szo, hogy "sziasztok emberek ennyi idom volt, nincs tobb". te nem mentel el, neked van idod. te lusta vagy ezt az idot arra forditani, amibe belekezdtel. vagy nincs meg a felelossegerzeted, becsuletesseged ahhoz, hogy ha van idod, es szukseges, akkor raszand.

te belekezdtel valamibe, aztan masba kezdtel bele, aztan megint masba.