"Abból indulsz ki, hogy az embernek különböző tapasztalatai vannak. Hogy mit értesz tapasztalat alatt, nem írod. De ha valóban célod előfeltevésmentesség, vagy a teljesség, akkor azt hiszem, tapasztalatok alatt a létélmény egészét érted. Ami engem illet: én a létélmény egészéből indulok ki, mikor erről gondolkodom."

tapasztalat alatt azt ertem, amit a koznyelvben tapasztalat alatt ertunk. te sem definialod a letelmenyt, de elkepzelheto, hogy egyetertunk. Carnap is letelmenyrol beszel, szoval konnyen meglehet, hogy egyetertunk. beletartoznak a sajat allapotunkrol szolo tapasztalatok, az erzesek is.

"Én úgy gondolkozom erről, hogy ezek a bizonyos igények mindenkiben összetettek. Valamilyen mértékben mindenkiben megvannak azok az igények, amiket te kiemelsz, és mindenkiben vannak más igények is."

legyen. de akkor is ezeket az igenyeket nevezem megismeresnek, es mas igenyeket masnak nevezek.

" Első lépésben, amikor erről gondolkozom, még nem differenciálom ezt a személyes igényrendszert, "

en meg igen. ez ellen nem lehet kifogasod.

"hanem azt mondom, hogy van a személyes létélmények egy irányultsága, és a létélmény alakulása részben ezen irányultság szerint való; "

ezt nem ertem pontosan.

"vagy más szóval: a létélményben a szubjektum saját irányultsága szerint van hatással. Ebből az irányultsából adódik az az indíttatás, hogy jól jósoló, egzakt módon magyarázó szemléletek képződjenek a létélményben. És ebből az irányultságból adódik sokminden más is."

ez a kerdes nem tartozik ide. irrelevans, hogy az emberek miert akarnak megismerni. adtam erre enis egy magyarazatot, de hozzatettem, hogy irrelevans. ugyhogy ebbe ne menjunk bele. adott,h ogy akarnak magyarazatot egyes emberek.

"Kiemelted hát az ember szemléletalkotási irányultságának egy bizonyos részét, és a továbbiakban erről beszélsz. Azt mondod, hogy a megismeréshez fogalomrendszer kell. Én erről így gondolkodom: a szemléletalkotás során létrejön egy fogalmiság. A kettő együtt történik, nem választhatóak el egymástól. Nincsen fogalmiság jelentés nélkül."

jo.

" Azt mondod, hogy a megismeréshez a logika is kell. Én erről úgy gondolkodom, hogy a logikusság is a szemléletalkotás egy fajtájának módja. Nem pedig előfeltétele a megismerésnek."

elmondtam, hogy miert kell hozza. megismesmeresnek azt nevezem, ami pontos, specifikus magyarazatokat ad. ehhez szigoru osszefuggesek kellenek, ezek halmazat logikanak nevezem.

tehat ezzel nem vitatkozhatsz, mert elnevezesekrol vans zo. arrol, hogy en mit hogyan nevezek. amit en megismeresnek nevezek, ahhoz hozzatartzoik a logika.

"Amikor én erről gondolkodom, akkor azt a kérdést tartom a legalapvetőbbnek, hogy milyen a személyes létélmény irányultsága."

en meg ezt akerdest nem is ertem. tovabba egy kerdes nem alapvetobb egy masiknal. elfogadom, hogy teged ez erdekel, akarmit is jelentsen. de valoszinuleg olyasmirol beszelsz, ami abszolut irrelevans ahhoz, amit en mondtam.

" Ez az irányultság hoz ítéletet arról, hogy milyen szemléletalkotási magatartást gyakoroljon a szubjektum."

ez irrelevans. adottnak veszem, hogy vannak, akik igenyelnek magyarazatokat.

" Ez az irányultság választhatja egy adott pillanatban azt, hogy ilyen és ilyen kritériumoknak megfelelő szemlélet képződjön. Én ezt úgy mondom, hogy egy szemlélet ebben az irányultságban nyer érvényességet."

en meg nem. az, hogy egyes emberek igenyelnek magyarazatot nem ervenyesseg kerdese. ez teny es kesz. igenyelnek magyarazatot, es ez az igeny se neme rvenyes se nem nem ervenyes. ertelmetlen egy igeny ervenyesseget megkerdezni.

" Ez az irányultság képzi magát a szemléletet, az "ismeretet", és ad neki egy bizonyos jelentőséget. "

igen, a magyarazat azert fontos nekunk, mert igenyeljuk. na bummm.:)

"A puszta létélményhez képest minden elképzelés absztrakció."

igen. ez az,a mit igenyelunk a magyarazattol, hogy absztrakcio legyen.

" Én ezt úgy mondom, hogy a létélményben az alapvető irányultság által nyerik el a fogalmak és a szemléletek az értelmüket."

idaig az "iranyultsag" kifejezedet ugy ertelmeztem, hogy "mit igenylunk". az alapjan, hogy igenyljuk a fogalomrendszer szubjektiven fontossa valik szamunkra. de ettol a fogalomrendszer se ervenyes nem lesz, se ertelmet nem nyer a masik ertelemben.

"A puszta létélményben egy szemlélet vagy egy magatartás az alapvető irányultság szerint elnyeri érvényességét, illetve egy fogalom elnyeri értelmét."

nem. sem ervenyesseget, sem "jelentes" ertelemben vett "ertelmet" nem ezaltal nyer. szubjektiv fontossagot nyer csuppan.

innentol elszabadult a pokol:

" Így megszületik a létélmény egy meta-szintje. Ez a meta-szint aztán elnyer egy fajta önállóságot: értelmezni és érvényesíteni lehet dolgokat a meta-szint szerint. Én így mondom: egy-egy ilyen képzet tartalmi, önmagához képest való valósága: egy közeg. Ez a létélmény hierarchiája.
Én úgy mondom: egy ilyen önállóságot nyert meta-szint képzete annak a szintnek, amiben érvényességet és értelmet nyer: képzete az alapvetőjének. Ha szigorúan szem előtt tartjuk ezt a hierarchiát, akkor fény derül az esetleges önigazolásokra vagy önértelmezésekre. Az önigazolás következménye az lehet, hogy az illető képzet elsodródik alapvetője szerinti funkciójától. Az önértelmezés pedig az lehet, hogy az illető képzet eredeti vonatkozása elmosódik, és így szintén nem tudja betölteni eredeti funkcióját."

?????

ez a "kepez" olyan jelentesu, ami abszolut nincs olyan kategoriaban, hogy a "van" letezik" ellentete volna. egy letezo dolgorol lehet kepezni olyan fogalmi leirast, ami tehat kepezett dolog, a referenciaja megis van.

meg mindig osszekevered az "hegy" fogalmat es a referenciajat. egyszeruen nem veszed figyelembe, hogy a fogalmak referalnak valami masra, es nem megegyeznek a referenciajukkal.

az "hegy" fogalom kepezett dolog. az hegy maga ettol nem kepezett dolog.

itt befejezem, mert az osszes tobbi ezen tevedesedtol fugg.

osszefoglalva: valamiert igenyeljuk a megismerest_math. ez adott teny. lehet ezt is magyarazni, de irrelevans. az, hogy miert igenyeljuk a magyarazatot_math, teljesen irrelevans. ugyanis ezaltal csak szubjektiv fontossagot nyer szamunkra. sem ervenyesseget, sem igazsagot nem nyer. az igeny "oka" nem alapvetobb.

mondhatni, hogy azert igenyelunk magyarazatot, mert evolucios tulelogepek vagyunk, es evolucios elonyt jelent. ez naturalisztikus ertelemben megelozi a megismerest. naturalisztikus ertelemben "oka" a megismeresnek. de nem alapvetobb emiatt, nem kepez metaszintet, nem kepez alapvetobb szintet. idorendi fizikai megelozo szintet kepez.

de meg ha azt is mondod, hogy "alapvetobb", akkor csak annyit kapsz, amit en ugy fogalmazok meg, ahogy fentebb megfogalmaztam: azert igenyeljuk a megismerest, mert evoluciosan hasznos. es akkor mi van? az evoluciobol akarsz transzcendenciat csinalni? abbol a tenybol, hogy allatokbol fejlodtunk ki? ez volna a transzcendens?