felvazolom az episztemologiai filozofiamat. kivancsi vagyok, hogy hol talalsz te ebben barhol is elofeltevest, mert szerintem sehol nincs benne. arra is kivancsi vagyok, hogy neked van-e barmi ehhez foghatoan kidolgozott, konzisztens filozofiad. mert eddig semmi ilyesmi nem allt ossze bennem rolad.

abbol indulok ki, hogy az emberek egy resze igenyel valamit, szeretnek, szuksegesnek tart valamit. ez pedig a kovetkezo: kulonbozo jelensegeket figyelnek meg, kulonbozo tapasztalataik vannak. vannak, ez adott. es szeretnenek magyarazatot, hogy ertsek a dolgokat, es hogy elore tudjanak latni. ilyen magyarazatot is szeretnenek?

valami olyan altalanos osszefuggesrendszert, amely fogalmakat hasznal, es amelybol levezethetoek az egyedi tapasztalatok. ezt hivjak magyarazatnak. a levezetesnek egyertelmunek kell lennie, ugyanis a magyarazattol azt kivanjak, hogy megmondja, hogy miert pont ezt tapasztaljak, es miert nem masikat. tehat az nem jo, ha van egy magyarazat, de nem eleg specifikus, nem eleg exakt. meghozza azert nem,mert az ilyesmibol ugyan levezetheo az, amit tapasztalnak, de az nem, hogy miert pont ezt, es miert nem mast. hasonloan josolni is akarnak, hoggy mire szamithatnak, mire szamolhatnak. nem jo itt sem a nem pontos ossszefugges, vagy az olyan osszefugges, ami nem pontosan hataroz meg valamit, ugyanis akkor a joslat tul tag, es nem lehet vele mit kezdeni.

hogy miert akarnak az emberek magyarazatot es joslatot? ez nem relevans kerdes, mert ez az a potn, amit adottnak veszek. de az lemondhato, hogy nyilvan hasznos, hozzajarul tulelesunkhoz, ezert az emberek egyszeruen szeretik is a magyarazatokat. szeretik erteni a vilagot, es szeretik elore is latni. szeretik is tehat es hasznos is. de ez mindegy, mert adottnak veszem. meg lehet magyarazni, de a lenyeg, hogy igy van. teny.

nos tehat ezt nevezem magyarazatnak. te nevezheted masnak, vagy nevezhetel mast is magyarazatnak, nem lenyeges, mert csak a szavakon valo lovaglas. en ezt a dolgot nevezem magyarazatnak, es ezt a dolgot nevezem a valosag megismeresenek (hogy miert a valosag megismeresenek, az kesobb kiderul, amikor elmondom, hogy mit nevezek valosagnak). ami lenyeg, hogy van sok ember, akinek erre igenye van, akik ezt szeretnek.

akinek masra van igenye, annak masra van igenye. nem tagadom ezt. van, akinek masra vanigenye, ez teny. sot ezt a mast te nevezheted a magad fogalomrendszereben "megismeres"-nek. ettol meg amit en akarok mondani, az nem valtozik. es nekem nem kell annak nevezzem. tehat ezen a ponton nincs semmifele abszolutum, megengedek mas igenyeket is, es mas fogalomrendszereket is. de amit en "magyarazatnak" "megismeres"-nek nevezek, az van, az egy valami, erre van igeny. korulhatarolhato, esa te fogalomrendszeredben is meghatarozhato kell, hogy legyen. akarmiis ez a meghatarozas, a "magyarazat"_math es a "megismeres"_math fogalmaknak van nalad valami forditasa, helyettesitsd be, es erteni fogod a mondandomat, helyettesitsd be, es a te fogalomrendszeredben is megfogalamzhato lesz az, amit mondani akarok.

nos a kovetkezo lepes az, hogy mi kell ehhez a megismereshez? kell fogalomrendszer, es kell egy levezetesi rendszer. namost mindketto osszefuggeseken alapul. az exact fogalomrendszer, es az exact levezetes is exact osszefuggeseken alapul. ezt pedig logikanak nevezzuk. latod, megint nincs arrol szo, hogy valaminek abszolut igenyt tulajdonitanek, csupan arrol, hogy valamit elnevezek. ha te ugyanezt mashogy nevezed, akkor ezt az elnevezest, vagy leirast helyettesitsd be a "logika"_math fogalmaba!

tehat kell hozza logika, es kell empiria, hiszen eleve abbol indultam ki,ohgy az emberek a tapasztalataikat szeretnek megerteni. itt pedig az empirikus logikai modszerhez jutottunk el. ez a modszer a tapasztalatokat megprobalja magyarazni. pontos modon probalja meg magyarazni, tehat a magyarazatok amennyire lehet, pontosan magyarazzak a megfigyeleseket, es specifikusan: nem csak azt magyarazzak, hogy ez miert lehet, hanem azt is, hogy miert pont ez. tovabba josolni is tudnak: megmondjak, hogy mi lesz, es ez is pontos. erre kepes ez a modszer. elvben. gyakorlatban pedig ezen cel minel jobb elereset tuzi ki, es az elemeltek fejlodesevel ez teljesul minel jobban. a modszerhez az is hozzatartzik tehat, hogy azt az elmeletet fogadjuk el, amely minel tobbet magyaraz, es azt elvessuk, amelynek joslatai nem valnak be. igy fejlodnek a modszerrel az elmeleteink. az elmeleteinket, amiket igy nyerunk, tudasnak nevezem. a modszer hasznalatat, az elmeletek ilyen alkotasat es kezeleset tapasztalati tudomanynak nevezem. (helyettesitsd be)

az elmeletekben szerepel egy cosmo univerzalis allitas, es szerepel nehany egzisztencialis allitas. kezdeti feltetelek, peremfeltetelek. ez utobbiakban szerepel egy csomo olyan fogalom, amire azt mondhatjuk, hogy entitasok, valamilyen tulajdonsaggal. ezeket nevezem letezoknek, es ezeknek osszesseget valosagnak. az entitasokat anyagnak nevezem, a tulajdonsagai pedig az anyagok tulajjdonsagai.

ismet csak elneveztem valamit valaminek. te is el tudod nevezni, helyettesitsd be, forditsd le magadnak! ismet nincs semmi elofelteves, csupan egy elnevezes.

vannak olyan diszciplinak, amik nem a tapasztalatok megmagyarazasat tuzik ki celul, de abban hasonloak a tapasztalati tudomannyal, hogy osszefuggeseket kutatnak, de nem empirikusak. ilyen par excellance a matematika. ez absztrakt osszefuggeseket kutat. ugy tunik, hogy ez az egyetlen nem tapasztalati tudomany, az absztrakt osszefuggesek kuttatasa egyetelen diszciplinaban valosul meg. nem csoda, hiszen ez az alkalmazott logika.

elvben lehetseges volna nem a tapasztalatok, hanem mas fiktiv dolgok magyarazata. erre nincs kulonosebben nagyigeny, ezert nincs ra kifejlett tudomany. ugy tunik, hogy a tenyleges tapasztalataink megmagyarazasa eleg feladatot jelent, es a fiktiv tapasztalatok megmagyarazasara nincs igeny. megelegszunk a tapasztalti tudomanyokkal, es a matematikaval, ami teljesen altalanos. fiktiv tapasztalatokkal nem tartjuk erdemesnek foglalkozni.

valamennyire foglalkozik ilyesmivel a sci-fi, de ebben a magyarazat, az egzaktsag igenye nem olyan jelentos, es inkabb a szorakoztatas hajtja, igy inkabb muveszet lett belole, es nem tudomany.

elvben lehetne viszont fiktiv vilagok tudomanya, lehetne mondjuk unikornisologia, pegazusologia, es hasonlok. es lehet a teologia is egy ilyen tudomany. a teologianak el kellene dontenie, hogy tapasztalati tudomany, vagy fiktiv tudomany. ha tapasztalati akkor tapasztalatok megmagyarazasaval fogllakozik, es akkor el kellene fogadnia azt, ami ebbol kovetkezik. ha nem, akkor visoznt nem tarrthat igenyt arra, hogy a tapasztalatokkal fogllakozik, azaz semmit enm modn a valosagrol, fiktiv tudomany.

itt megint nincs semmi dogmatikussag, kizarolagossag igenye, hiszen az en fogalmaimat hasznalva, diszjunkt felosztasat adtam a lehetosegeknek. ezt a diszjunkt felosztast te meg tudod adni a sajat fogalomrendszeredben. le kell, hogy tudd forditani, amit mondok.

a felosztas diszjunkt es teljes. egy magyarazorendszer vagy tapasztalatok magyarazataval foglalkozik, akkor tapasztalati, es akkor empiriksuan ellenozizheto, vagy nem azok magyarazataval foglalkozik, de akkor az elmeletnek nincs empirikus tartalma, azaz az elmeletben szereplo entitasok letezesenek nem lehet semmi kihatasa semmifele tapasztalhato dologra a vilagunkban. se harmadik lehetoseg nincs, sem koztes lehetoseg.

ha valami harmadik lehetoseg, vagy koztes lehetoseg, akkor felrugja a logika szabalyait. ha felrugja, akkor az egzaktsagot rugja fel, ha felruja az egzaktsagot, akkor nem alkalmas "miert pont igy" magyarazatokra. akkor csak ennel homalyosabb dologra alkalmas, amit en nem nevezek magyarazatnak, de mindenesetre megallapitom rola, hogy homalyos.

(amit en "egyertelmu" es "homalyos" szoval illletek, az remelem megegyezik a te fogalamiddal, de ha nem, akkor ezt is forditsd le! barmi, amit szeritned mashogy nevezel, forditsd le!)

tehat nincs semmifele dogmatizmus, semmifele abszolutizmusra torekves a filozofiamban. csupan bizonyos szavakkal elnevezek bizonyos dolgokat. ha te mashogy nevezed oket, akkor is azon dolgok halmaza, amit en elnevezek valahogy, meghatarozhato kell,h og ylegyen nalad is. ha nem, akkor komoly hianyossaga volna a fogalomrendszerednek: hogy nem foglamazhato meg benne valami, ami az enyemben igen, es amit szerinted letezik. szeritned ugyanis letezik az, ami nalam "magyarazat" "megismeres" "tapasztalati tudomany" "empirikus logikai modszer". ezek letezestet elfogadod, tehat megkell, hogy tudd nhatarozni oket a magad fogalomrendszereben.

en ezen tul csupan azt alltiom, hogy az en fogalomrendszerem, filozofiam konzisztens, teljes, es nagyon kozel van a termeszetes nyelv fogalomrendszerehez. attol csupan abban kulonbozik, hogy pontosabb kikritalyositasa es letisztitottan konzisztens. tehat, hogy a fogalomrendszerem a termeszetes nyelv konzisztens, egzakt rekonstrukcioja.

kivancsi vagyok tehat a kovetkezokre:

1) hol latsz a fogalomrendszeremben valami dogmatikus tezist

2) hogy hangzik ez leforditva a te fogalomrendszeredben

3) hogy hangzik a te filozofiad a te fogalomrendszeredben

4) hogy hangzik visszaforditva az enyembe

szerintem hanem lehet olyan, amit ha visszaforditasz, akkor ezzel ellenkezne.