"Math2, a létező lehet tárgyi létező, vagy transzcendens létező. A megismerés módja pedig lehet empírikus, transzcendens, de beszélünk tárgyi megismerésről is. De a magyar nyelvben nincsen olyan, hogy "empírikus létező". Ez van. Ezzel nem a valóságról állítottam valamit, hanem a magyar nyelvről."

1) szeritnem olyan sincs a magyar nyelvben, hgoy transzcendens letezo.

2) az empirikus letezo az az "empirikus megismeresi moddal megkozelitheto letezo" leroviditese volt.

"Nem, én egyáltalán nem csak azt az egzakt logikai és tárgyi vonatkozású logikát használom, amit te, mikor a transzcendensről beszélek."

de. meglehetosen vehemensen probalod a velt logikai hibaimat feltarni, es logikai osszefuggesekre ramutatni. ez utobbiban vannak is sikereid, nehany osszefuggesben meg tudunk egyezni.

"Nem, a filozófiai istenérv lehetőségének kérdését nem sorolják a valláshoz. Nem vallásos kérdés, hanem filozófiai kérdés."

vallashoz is soroljak. a Biblia vallasos konyv, filozofiai konyvnek aliog szoktak minsotieni. tele van ilyenekkel.

"A pap "hallgatólagosan feltételezi. Igen. Így is lehet fogalmazni. De ez nem jelenti azt, hogy ez a legkorrektebb megfogalmazás. Éppen ezért írtam le, hogy pontosabban miről van szó."

en meg leirtam, hogy ez hogyan mond ellent neked.

"Hidd el nekem, a kereszténység Isten alatt nem egy tárgyi létezőt ért, úgyhogy ne várj tárgyi meghatározást."

tudnam, ez tmire vaalszoltad. tudnam, hogy mit ertesz "targyi letezo" es "targyi meghatarozas" alatt.

jo lenne, ha beidezned, hogy mire valaszolsz.

"Azt kérdezed, hogy hogyan képezhet valamit, ami maga nem létezik. A transzcendens Teremtő nem része a tárgyi valóságnak. Ha része lenne, nem is lehetne a mindenség teremtője, hiszen a mindenségben minden tárgyi dolog benne van. Tehát tárgyi értelemben nem beszélhetünk a mindenség teremtőjéről. Vagyis tárgyi értelemben semmi értelme egy olyan kijelentésnek, hogy a mindenség teremtett dolog."

nem tudom, mit ertesz "targyu ertelem" alatt. eddig errol szo sem volt. te zakkumpakk kijelentetted, hogy minden kepzet. nem kategorizaltal te targyu meg nem targyi letezokre.

ez mar csak magyarazkodas. de annak se jo, mert igy sem latom, hogy az eredeti allitasoddal ez a gondolatmenet milyen viszonyban van.

1) allithato, hogy isten letezo?

2) allithato, hogy isten teremtette a vilagot?

3) allithato, hogy a vilag letezik?

a "minden a let kepzete" allitasban annak a halmaznak, amire a "minden" referal isten, a vilag eleme?

tovabba mi a "let"? az allitasban? o letezik? o kepzett? o eleme az ominozus halmaznak?

"Nem értem, hogy miért mondod, hogy ellentmondok magamnak, mikor Isten létét empírikusan nem vizsgálható és nem értelmezhető dolognak mondom. "

mert egyuttal azt is mondod, hogy istennek empirikusan vizsgalhato hatasa van a vilagra, azaz empirikusan vizsgalhato.

""ha tapasztalom valaminek az eredményét, akkor az ok természetére csak akkor következtethetek, ha az is tárgyi dolog."

nem ismerek ilyen osszefuggest, az empirikus modszer nem ismer ilyen osszefuggest. te megprobalsz valami korlatot ratukmalni az empiirkus modszerre aztan diadalmasan kijelente,d hogy "haha, isten nem vizsgalhato empirikusan".

pedig isten csak akkor es csak akkor nem vizsgalhato empirikusan, ha 0 hatasa van a vilagra.

ezt pedig tagadtad.

szoval ellentmondasz magadnak, amit ugy probals zkimagyarazni, hogy megmasitod az "empirikus modszert". azaz nem arrol a modszerrol beszelsz, amirol en, tehat nem az en modszeremrol.

tehat isten csak az altalad kepzelt empirikus modszer szerint nem vizsgalhato empirikusan. ez meg senkit nem erdekel.

ugye megengeded, hogy magam hatarozzam meg azt, hogy az enaltalam kepviselt modszernel mik a vizsgalhatosag elofeltetelei? ugye nem akarod ramtukmalni, hogy mit tekintsek empirikus modszernek?

" De már eleve: a kauzalitás egzakt formája is csak a tárgyi valóságra van értelmezve."

mint mondottam, kauzalitasrol egyaltalan nem beszelek. a modern tudomany nem hasznalja ezt a fogalmat. ismet tukmalsz.

" Persze te nem ismered el a transzcendens analógiás beszéd érvényességét, így ha okságról beszélek, akkor csak ezt a tárgyiasított kauzalitást látod."

nem latok en semmifele kauzaltiast, nem hasznalom ezt a fogalmat, ha lehet. felrebeszelsz. tukmalsz.

"Te nem vagy kíváncsi az Istenről való beszéd lehetőségének filozófiai kérdésére."

ezt mibol szurted le? abbol, hogy honapok ota vitatkozom errol veled? es honapok ota megadom a lehetoseget, hogy megmutasd?:)

" Ez a beszélgetés a számodra nem egy eszmecsere. Te kimondottan egy bizonyos valamiféle materialista empirizizmus vagy pozitivizmus vagy mittoménmi alapjáról, szigorúan annak keretein belül tekinted a kérdést."

nem. a materializmus nem alapfeltevesem. a pozitivizmus sem. nem is biztos, hogy egyetertek minden materialista es pozitivista filozofussal.

nekem nincs mas alapvetesem, mint az, hogy mit nevezunk megismeresnek, mit akarunk tole.

" Ezen belül soha nem lesz értelme az Istenről való beszédnek. Totálisan értelmezhetetlen marad, teljesen mindegy, hogy mit olvasol. Téged ki lehetne állítani egy múzeumban, hogy igen, tessék, így néz ki a valóság ilyen és ilyen alapokon tekintve. De van, akit az is érdekel, hogy milyen más alapok vannak, amikben szélesebb, mélyebb és nagyobb távlatú értelmezésekre van lehetőség."

az, ami szemleletfuggo, az nem valosagnak nevezzuk, hanem szemleletnek. ertelemszeruen. nem tartozik a megismereshez. fogalomzavar amit itt eloadsz.

"Csodálkozom azon, hogy úgy látod, a hívők nem értik meg egymást jobban, mint ahogy te megérted őket. Érdekes jelenség. Persze, nem tudom, milyen jeleit kereshetnéd a megértésnek."

az egyetertesnek a magyar nyelvben hasznalatos verbalis jeleit. tovabba az egyet nem ertes magyar nyelvben hasznalatos verbalis jeleinek hianyat.

konretan peldaul: varom azt, hogy "igazad van" "igy van", es nem varom azt, hogy "felreertettel" "en nem igy ertettem" "nincs igazad".

na es persze vannak masodlagos jelek is.

eleg szomoru, hogy ugy probalod meg kimenteni a hitedet, hogy azt feltetelezed, hogy nem tudom megallapitani, hogy mikor erti meg ket ember egymast, es mikor nem. van, amikor ez megallapithato, meg idegen nyelven beszelok eseteben is. de ti magyarul beszeltek itt, igy konnyu a dolgom.

hacsaknam gondolod, hogy az ilyen alapveto magyar szavaknak is ti egy masik, transzcendens jelenteset hasznaljatok. peldaul szamotokra az "igen"="nem"

" Én úgy vagyok ezzel, hogy ha valaki érti, amit mondok, azt onnan látom, hogy a reakciói bizonyos részben olyanok, amiket akkor várok, ha lejött neki az, amit ki akartam fejezni. Persze, ha valaki nem tudja, hogy mit akartam kifejezni, mert nem érti amit mondok, akkor honnan is tudhatná, hogy mi számít a megértésnek megfelelő reakciónak..."

hat igen. csakhogy en ezt ratok bizom. en abbol olvasok, hogy amikor te latod, hogy a masiknak hogy jott le, akkor te erre hogy reagalasz. igy az, hogy te mikeppen erted azt, amit kozolni akartal, egy olyan valtozo lesz, ami kotott. te magad hatarozod meg, en mar csak ezutan olvasok az egesz parbeszedbol. capito?

"Amit a végén írsz, valami szolipszista eszmefuttatás akar lenni? Nem tudom, hogy jön ide."

metodikai szollipszistanak mondhato. ugy jott ide, hogy mi van akkor, ha te nekem nem tudod igazolni, hogy egy ertelmes masik nyelven beszelsz. (azok utan, hogy leirtam, hogy ugyan nemhogy igazolni nem tudod, hanem kifejezetten cafolodott a dolog).

"Az elmebetegséget az orvostudomány nem úgy definiálja, mint te. Ezt hajlamos vagy elfelejteni. És az a nézőpont, amit te felírsz, nem a nem-vallásos emberek perspektívája, hanem a kőmaterialista kisebbségé."

nem. nincs benne ilyen elofelteves.

"Nagyon kevés ember hiszi azt, hogy egy szemléleti rendszer vagy fogalmiság iránti bizalom, és annak egészséges használata az ember megvalósulásában szükségszerűen megköveteli kizárólagos érvényességének és kizárólagos vonatkozásának hitét."

1) egy allitas igaznak allitasa igaznak veleset jelenti. ebben az emberek tobbsege egyet ert.

2) a hasznalata talan nem.

ekeppen az emberek elmehetnek templomba ugy, hogy nem gondoljak igaznak a hituket. de igaznak allitani ugy, hogy nem gondoljak igaznak, az bizony szelhamossagnak szamit.