2. Legyen az a kiserlet, amiben a Foldrol indul az urhajo, es a Fold felgyorsul az urhajo viszont nem valtoztat a sebessegen!
- Ekkor a kiserlet vegere azt fogjuk latni (mikor a Fold az urhajo melle er), hogy a Foldon telt el kevesebb ido. (Ahogyan erre ezen kiserlet es az eredeti kiserlet kozotti szimmetria alapjan szamitani lehet.)
- Ekkor is el lehet azt mondani, hogy a Fold inerciarendszert valtott a kiserlet soran, ergo megintcsak van asszimetria a ketto rendszer kozott.
- Sot, igazabol mind a ketto inerciarendszert valtott, de az urhajo a kiserlet elejen, mig a Fold meg a kiserlet kozepen. (Illetve mikor utoleri az urhajot akkor is, de ekkor azt is megtehetik, hogy az urhajo gyorsul fel a Foldhoz, vagy szimmetrikusan csinaljak a dolgot, ha lehet).
- Es persze egyaltalan nem mindegy, hogy HOGYAN ES MIKEPP, MILYEN SORRENDBEN tortenik a gyorsulas/lassulas. HIABA gyorsul es lassul ugyanolyan nagysaggal a ket rendszer, MEGIS asszimetrikusak. MERT ha egyszer nem inerciarendszerek, akkor egyaltalan nem mindegy, hogy az inerciarendszervaltas esemenyek hogyan is viszonyulnak egymashoz.
- JELEN esetben az asszimetria abban van, hogy az urhajo gyorsitasa UGYANOTT tortenik, ahol a Fold van, ELLENBEN a Fold fgyorsulasa mar MASHOL tortenik. (Es ne feledjuk, hogy a relativitas elmeletben nicsen kulon ter es kulon ido, terido van! Ezert tulajdonkeppen matematikailag nagyon nem ekivalens a ket rendszer!)