Siphersh Creative Commons License 2004.02.12 0 0 761
Math2, elég egyértelműen kiderült, hogy te a logikusan értékelt empírián kívül más igazoltságot nem ismersz el igazoltságnak, azt hiszem, az is kiderült, hogy nem áll szándékomban rávenni téged arra, hogy ne csak abban bízzál, amiben bízol, úgyhogy ha arra kérsz, hogy tegyem számodra igazolttá azt, amit hiszek, akkor erre nincs mit válaszolni. Az meg, hogy "van Isten" nem keletiül van, hanem nyugatiul. De azon belül is nem az empirikus-logikus alapokon nyugvó létszemlélet fogalmiságában értelmezett kijelentsés. Te viszont nyilvánvalóvá tetted, hogy csak ezt a fogalmiságot fogadod el a párbeszéd közegének. Ha azt mondod, hogy "fordítsam le" ebbe a fogalmiságba a hitbéli igazságokat, az kábé olyan abszurd, mintha azt kérnéd, hogy matematikailag definiáljam a demokráciát. Ilyen nincsen. Ahogy a 'demokrácia' nem matematikai fogalom, ugyanúgy 'Isten' nem az empirikus-logikus alapú fogalmiságban van értelmezve. És egyébként is, a vallások nem foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy van-e Isten. A kereszténységből például megtudható, hogy kit nevezünk Istennek, és hogy mit érdemes tudni Isten és ember kapcsolatáról. Istennek a mindenség transzcendens alapvetőjét nevezzük, aminek a léte nem tárgyi kérdés. Egy teológus lehet, hogy leírja azt, hogy 'Isten transzcendens létező", de azt mondani, hogy "van Isten" elég félreérthető lehet, mert sokan teljesen érthető módon a tárgyi létezésre gondolnak. Mivel a transzcendens alapvető léte nem állítható vagy megkérdőjelezhető vagy akár csak értelmezhető empirikus-logikus alapon, ezért ez a kifejezés (van Isten/nincs Isten) csak akkor kerül elő, amikor valaki feltétlenül az empirikus alapú fogalmi ésszerűség keretein belül próbál értelmezni egy vallásos kijelentést. Egy pap nem szokott olyat mondani, hogy "Isten létezik". Ilyen vallásos kijelentés nem létezik. Ugyanis az 'Isten' egy emberi elnevezés. A mindenség transzcendens alapvetőjét nevezzük így. Tehát a kérdés az volna, hogy létezik-e transzcendens alapvetője a mindenségnek. De mivelhogy a transzcendens alapvető közeg transzcendens voltából adódóan láthatatlan, nem evilági, ezért empírikusan nem értelmezhető dolog. És mivel nem értelmezhető olyan empírikus alapú kísérlet, ami választ ad egy ilyen empírikus kérdésre, ezért valahogy nagyon üres az a tárgyi értelemben vett kijeléentés, hogy "van Isten", vagy hogy "nincs Isten". Ezeket a kifejezéseket csak a vallásosság ürügyén folytatott gyerekes veszekedésekben lehet hallani, mert ha világos, hogy mit értünk transzcendens lét alatt, akkor már nem merül fel ilyen kérdés.

Te nem ismersz el semmilyen érvényességet a tárgyi léten túl, és ezen kereteken belül nekem nincsen mondanivalóm a te számodra. Én azt mondom, hogy a vallásos állítások empírikus-logikus alapon nem értelmezhetőek, plusz te azt mondod, hogy más érvényességet nem ismersz el ebben a párbeszédben, csak az empirikusan-logikusan értelmezett fogalmiság szerint kezelhető érvényességet. Ez a kettő együtt azt jelenti, hogy a te általad beszűkített vitaalap plusz az én állításom csak annyira elegendő, hogy kiderüljön: empirikus-logikus alapon a vallásos kijelentsések nem bírnak jelentéssel. Nos, ugye, én is csak ezt mondom. De ha te emellett úgy hiszed, hogy ezen empírikus-logikus alapú fogalmiságon kívül nem is létezik értelem, ha úgy gondolod, hogy amit te nem értesz, az nem érthető, akkor teljesen megértem, hogy úgy gondolod: a vallásos kijelentések értelmetlenek.

Mindezekért az általad kijelölt alapokon énnekem a te kijelentéseid ellen semmi mondanivalóm nincsen.

Néha elmondom, hogy hogyan gondolkozom ezekről a kérdésekről, ha kérdezel, megpróbálok válaszolni, de nem áll szándékomban bármiről is meggyőzni téged. Nem is értem, miért tekinted érvnek a neked adott válaszaimat, mikor tudod, hogy énszerintem a vallásos kijelentsések nem empírikus igazoltságúak, és a természettudományos egzaktságú fogalmiságban nem értelmezhetőek.

Előzmény: math2 (760)