Ahogyan közeledett a szülés időpontja én is egyre inkább rettegtem, még a végrendeletemet is megírtam, hála annak a sok jóakarónak aki elmesélte a szülése történetét. Úgyis hiába mondom azt, hogy ne féljél. De egyet tudok: ha az embernél már elkezdődött az égvilágon mindenféle jár az eszében, éppen csak a félelem nem.
Egy tanácsom mindenesetre lenne különösebb szülésfelkészítés nélkül is: mikor jön egy-egy görcs, akkor igyekezzél mennél jobban ellazulni, lehetőleg annyira mint a takony, ezt előre gyakoroljad otthon. Sokkal hamarabb múlik el így a görcs, és azon a ponton marad abba, mikor már azt érzed, hogy namostmár tényleg nagyon kezd kellemetlen lenni. Nálam nagyszerűen bevált, hogy nem feszítettem meg magam, és így a méhemnek nem kellett még a megfeszített izmok ellenállását is legyűrni, elég volt az az izommunka amit önmagában kifejt.
Majd te is megtapasztalod, hogy alapjában véve semmi félelmetes nincsen benne, a tágulási időszak alatt inkább unalmas, a kitolásnál pedig munka egyszerűen, amit nem lehet abbahagyni. Ha volt már menstruációs görcsöd és hascsikarásod - nos akkor képzeld el, hogy ugyanez csak valamivel erősebben.