"a meditáció arra szolgál, hogy közvetlen kapcsolatba lépjünk a valósággal. (1)

ez egyben azt is jelenti, hogy tisztán látjuk a saját előítéleteink működését (merthogy ezek is a valóság részét alkotják). (2) "

csakhogy (1) a valosag egy mas reszet (is) alkotjak, mint (2). ehhez feltehetoen egeszen mas modszer szukseges. magaddal kozxvetlen kapcsolatba lepni, ez trivialis. a kulso valosaggal, ha lehetne is kozvetlen kapcsolatba lepni, az egeszen mas mukodesi modot jelentene.

"arra, hogy miként lehet valamit pusztán tapasztalatilag, intuícióval igazolni, nem tudok olyan példát hozni, ami téged kielégítene. azt gondolom nem fogadnád el, hogy "egyszer csak megvilágosodott előttem, hogy...". pedig van ilyen. "

olyan termeszetesen van, hogy valaki egyszercsak elotte is ismeretlen okbol nagyon erosen kezd hinni valamit. es akkor mi van? te azt mondod, hogy ha valaki hirtelen, ismeretlen okbol nagyon erosen elkezd hinni valamit, az az igazolas egy formaja?

"az effajta megismerésben nem új dolgokat hozol létre, hanem lépésről-lépésre beazonosítod a tudatodban azokat a dolgokat, mechanizmusokat, amik mindig is ott voltak, de te soha nem vetted őket észre. aztán elengeded őket, hadd menjenek a maguk útján. ez egy önmegismerési folyamat. "

ja. introspekcio. ez egy pszichologiai gyakorlat. nem a kulso vilag megismerese. ez megismerkedni magunkkal.

"amit a tudományos módszer szerepéről, működéséről írtál, azzal egyetértek. viszont sajnálatos hibának tartom, hogy a tudomány a tapasztalatok megbízhatatlanságának problémáját úgy "oldotta meg", hogy kizárta az érzéseket a megismerésből."

ha sajanlod, akkor olyasmin sajnalkozol, ami tevedes.

1) "a tapasztalatok megbizhatatlansaga" problema nem letezik. a tapasztalatok ertelmezesenek problemaja az letezik. ezt atudomny ugy oldotta meg, ahogy meg kell oldani: megkeresi a legjobb ertelmezest

2) ennek semmi koze az erzelmek kizarasahoz. az erzelmeket a vilag megismeresbol azert kell kizarni,mert semmi kozuk hozza.

ennyi erovel azt is sajnalhaotod, hogy a tudomany a megismereskor miert nem veszi figyelembe a tudos nemet, korat, csaladi allapotat, nadragjanak szinet stb.. nem hat, semmi koze hozza. es aki azzal jon, hogy a tudomany emiatt szuklatokoru, hat...

az erzelmek nem a vilag megismereserol szolnak. ahogy egy tudos nemenek semmi koze ahhoz, hogy igaza van eg y kerdesben, ugy az erzelmeinek sincs semmi koze hozza. azert kell kizarni, mert nem arrol szolnak. tulajdonkeppen hogy kerul a csizma az asztalra? ez itt a kerdes? kinek es miert jutott eszebe ez a hulye otlet, hogy az erzelmeknek barmi koze is volna a megismereshez?

" ezzel megtagadta a világ egyik oldalát, és emiatt nem is tudja vizsgálni azokat a jelenségeket, amelyek a világnak e megtagadott oldalához tartoznak. "

errol szo sincs.

a tudomany vizsgalni tudja az erzelmeket. ahogy az emberek nemet, csaladi allapotat es a nadragog szinet is.

osszekeverted azt, hogy a tudomany a megismeresben nem veszi figyelembe az erzelmeket, azzal, hogy vizsgalja-e.

"a meditációt azért tartom jó módszernek, mert részrehajlástól mentesen a teljes gondolati/érzelmi komplexummal foglalkozik. nem utasít el, de nem is részesít előnyben semmit. "

nem kulonboztet meg. es ezzel keptelen a megismeresre.

"logikai alapú igazolásokat a meditáció nem tud szolgáltatni, mert ahhoz, hogy a logikai alapú igazolásokkal egyáltalán foglalkozni tudjunk, már el kell merülnünk abban a fogalmi rendszerben, amelyben ezek a logikai igazolások értelmet nyernek. "

es amely fogalmi rendszer nelkul nem is beszelhetunk arrol, amit igazolni kellene. igazolni ugyanis allitast kell, es az allitas a fogalmi rendszerben van. mar beleptel a fogalmi rendszerbe, amikor az igazolasrol beszeltel. nem hatralhatsz ki kozben!

ha kihatralsz, akkor megkerdezem, hogy: "mit is kell igazolni"? es nem tudsz valaszolni. tehat eltunt az igazolas kerdese. hogyan igazolhatna a meditacio valamit, amit meg sem tud fogalmazni?

"a meditáció viszont meghaladja a rendszereinket. kivisz bennünket a meta-szintekre. "

levisz egy olyan szintre, ahol se fogalom,se megismeres, se igazolas, se gondolkodas se semmi. a semmibe visz. egy olyan allapotba, amikor a tudat nagyresze kikapcsolt.

nem gondolkodni azt konnyu, csak az nem megismeres.