"én végiggondoltam, amit írtál és arra jutottam, hogy a tudományos módszer nem segít addig, amíg az azt alkalmazó ember nem látja tisztán saját vágyait, motivációit, elképzeléseit, egyszóval a saját tudatát. "

miert?

"ha a tudatod zavaros, akkor a tudományos módszert sem tudod tisztán követni, mert mindig be fognak zavarni az előítéleteid."

igy van. de akkor ez metodikailag kijon, megmutatkozik. majd a reviewer, vagy a masik labor tudosa ramutat, hogy hol nem kovetted a modszert.

az allitasom nem az volt, hogy: "a tudomanyos modszert mindenki koveti", vagy, hogy "a tudomanyos modszert az is koveti, aki erzelemvezerelt". az allitasom az volt, hogy "a tudomanyos modszer jo modszer arra, hogy a megismeresben elkeruld az erzelmi befolyasolast". azaz "ha a tudomanyos modszert koveted, akkor az nagyban elosegiti ezt". "HA". a tezis arrol nem szolt, hogy mi van, ha nem koveted, meg hogy min mulik az, hogy koveted-e.

" ha a cél a világ teljes megismerése, egy olyan elmélet felállítása, ami mindent megmagyaráz, akkor ezt nem lehet előítéletekkel terhelten végigvinni. az előítéletek lebontását én a mindenre kiterjedő tudományos megismerés szükséges előfeltételének tekintem. "

nem. gyakorlatilag nem is lehetseges. visoznt nem is szukseges. lehetnek eloiteletedid, majd a modszer segit abban, hogy ne ezek alapjan itelj. a modszer, ha betartod, akkor az eloiteleteket elzarja az itelet elol.

" ezért hoztam fel a meditációt, mint a saját előítéleteink leleplezésére és a tudat megtisztítására szolgáló módszert. "

ez a meditacionak immar a masodik funkcioja. te egy egeszen mas funkciot jeloltel meg elozo leveleidben. dontsd el, hogy mi a meditacio funkcioja szerinted!

"a gondolatokon nem lehet újabb gondolatokkal úrrá lenni. ki kell lépni abba a tágas, nyitott térbe, amelyben a gondolatok megjelennek és akkor a gondolatok természete is megismerhető. "

de. gondolatokon urra lehet lenni gondolatokkal. az agyban vannak gatlo szinapszisok.

kulonosen jol lehet olyan gondolatokkal, amelyek metodikak, intezmenyek.

egyebkent elfelejtetted bemutatni, hogyan lehet tapasztalattal valamit logikai osszefuggesek nelkul igazolni:

mondoke gy peldat:

legyen egy allitas, amit igazolni kell, hogy E="minden hollo fekete"

megfigyelek valamit:

T1="ez a hollo feher"

dobjuk sutba a logikat, es mondjuk azt, hogy T igazolja E-t? mert ha sutba dobom a logikat, akkor mondhatom. akkor barmit mondhatok.

T2="ez a hollo fekete"

ha sutba dobom alogikat, akkor T1 nem igazolja E-t. ehhez egy logikai osszefugges kell.

de mehetunk meg lejjebb:

igazabol T1 is egy ertelmezett tapasztalat. igazabol azt mondhatod, hogy:

T3="latok egy hollonak es feketenek tuno dolgot"

igazolja-e T3 T2-t? ha sutba dobod a logikat, akkor nem.

sot, T3 sem alap tapasztalat:

T4="latok egy feketenek tuno, ilyen es ilyen formaju foltot"

igazolja-e T4 T3-t? logika nelkul nem.

a tapasztalas onmagaban semmit nem igazol, meg ertelmezni sem tudod. ahhoz, hogy megfogalmazd egy mondatba, gondolatba mar logika kell.

ha sutba dobod a logikat akkor kb ilyenek maradnak:

"(t=0.1,x=4.5,y=6.3,R=0.22,G=0.32,B=0.02),(t=0.12,x=4.7,y=6.9,R=0.21,G=1.32,B=4.20),(t=0.09,x=2.5,y=7.3,R=0.12,G=2.32,B=5.62)". de talan meg ehhez is kell a logika.