Igen érdekes kérdés, de sajnos pont emiatt alkalmas a fantáziák megmozgatására is.
Lenne pár apró kérdésem:
Miért nem élték meg a karbont a pácélos állkapocsnélküliek és a primitiv csontoshalak? A triászt a páncélos kétéltüek? Miért haltak ki még jóval a kréta előtt a tengeri őshüllők furcsa tipusai (pl. a zsiráfnyakú őshüllő, a ragadozó Mosasaurusok, stb)? Miért nem érték meg a jurát a Cotylosaurusok? Miért haltak ki a mezoikum elején a kavicsfogú álteknősök? stb, stb.
Ezekért miért nem jajgatnak? Miért nem születnek fantáziadús hipotézisek? Mert nem ismertek és nem lehet belőlük pénzt csinálni!
Hogy miért haltak ki a fennt emlitett állatcsoportok, utódokkal vagy anélkül? Egyszerüen mert igen hosszú ideig léteztek. Száz vagy akár többszáz millió évig. Egyre nehezebben alkalmazkodtak, szaporodtak, álltak ellen a betegségeknek, új ellenségek támadásának.
Az esetleges természeti katasztrófák (mint a perm/triász illetve a kréta/paleocén határon dokumentáltak)csak felgyorsitották, befejezték a folyamatot. A fiatal,fejlődésben lévő,nagy genetikai plaszticitással rendelkező csoportok meg folytatták életüket, akár virágkorukat is, a katasztrófák árnyékában is. A szabály alól kivételként fennmaradtak ősi csoportok is, amelyek alig változtak a paleozoikum (egyes halak) illetve a mezozoikum eleje óta (teknősök, krokodilok, stb). Ezt sem könnyű megmagyarázni. Van magyarázat, csak kérdés, hogy jó e.
Nem könnyű akár a neozoikum hetven millió éves időtartamát is felfogni. Számtalan faunaváltás volt ez alatt is. A legutóbbiak a pliocén/pleisztocén majd a pleisztocén végén (mamut, barlangi medve, b. oroszlán, gyapjas orrszarvú, óriás szarvas, törpe elefánt, stb). Csak ezek nem annyira ismertek és kihasználhatók pénzcsinálás céljából.